Kedd este elérhetetlenné vált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár személyes oldala, fél tíz körül a Hallgatói Hálózat...
Kedd este elérhetetlenné vált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár személyes oldala, fél tíz körül a Hallgatói Hálózat (HaHa) szerdai tüntetésének Facebook-oldalára egy álneves, a szombati ACTA-ellenes tüntetésen készült profilképpel rendelkező felhasználó feltöltött egy képet, amely szerint a támadás mögött az Anonymous hackercsoport áll.
Az oktatási államtitkárságon az eduline kérdésére tagadták, hogy túlterheléses támadás érte volna az oldalt. "Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár honlapján karbantartás zajlik, nincs semmilyen más ok a háttérben" - válaszolták írásban. A hoffmannrozsa.hu mellett szerda délelőtt a kdnp.hu és a semjenzsolt.hu is elérhetetlen volt - dél óta az összes oldal működik.
Az Anonymous már korábban bejelentette, hogy támogatja a Hallgatói Hálózat demonstrációját, a hackercsoport így üzent a magyar hallgatóknak: "15-én fontos naphoz érkeztek. Megmutathatjátok az ország vezetőinek és Európának, hogy Ti vagytok a generáció, akik szemben mennek az esztelen törvényhozással és a tudatos népbutítással. Hasonlóan a görög társaitokhoz, most jött el a pillanat, hogy együtt és közös erővel emeljétek fel szavatokat Hoffmann Rózsa és politikai bűntársai ellen. Mi mindannyian egy pusztán nevében hordozott demokrácia tagjai vagyunk. Ez a névleges demokrácia tudatos pusztítást végez a Ti jövőtökben."
Nem ez az első alkalom
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, három hónapja, 2011. november 14-én ismeretlenek a hoffmannrozsa.com domainnevet foglalták le, tulajdonosai titkosították adataikat. „Ne adjátok fel! Lázadjatok az elnyomó rendszer ellen, és maradjatok önmagatok!” – ez, valamint a Pink Floyd Another Brick in the Wall című számának szövege jelenik meg az oldalon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
