Az előzetes konzultációk során minden szereplő egyetértett abban, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer...
Az előzetes konzultációk során minden szereplő egyetértett abban, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer tarthatatlan; a rektoroktól a hallgatókig egyetértés volt a diagnózisban, a kiút keresésben azonban már nincs egység - mondta Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten.
A Piarista Általános Iskola és Gimnázium nagytermében, a Kölcsey Kör rendezvényén az államtitkár a köznevelési és felsőoktatási rendszer megújításáról tartott előadást, amelynek kezdetére a Kölcsey Kör tagjain kívül közel kétszáz főiskolás hallgató táblákkal és transzparensekkel megtöltötte a termet.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban több mint kétszáz képzési helyen nyolcezer féle szakos képzés folyik. Az elmúlt évtizedben megnégyszereződött a hallgatók száma, egy hallgató átlagosan 7-8 évig jár főiskolára vagy egyetemre, a mostani diákvezetők 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták, és ez a rendszer nem tartható tovább.
Idézte az alaptörvényt, amely szerint a felsőoktatáshoz való jog nem alanyi jog, hanem képesség és tudás alapján lehet felsőoktatási intézménybe bejutni. A tandíj és az önköltséges képzés közötti különbségről azt mondta: az előbbi azonnali terhet jelent a családoknak, a diákhitel igénybevételével azonban az is elkezdheti a tanulmányait, aki nem tud egyszerre nagyobb összeget áldozni. Emlékeztetett rá: miután az egyetemet végzett munkába áll, elkezdheti a törlesztést, amely fizetésének 4-5 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a Gyurcsány-kormány 105 ezer forintra tervezett tandíjával a szegényebb sorsú családok gyermekeinek esélyük sem lett volna egyetemre, főiskolára kerülni - mondta.
A diákhitel központ 2 százalékos hitellel nyújtja a pénzt, melyet például az állami szférában lehelyezkedőknek az állam átvállal, de a magánszférával is hasonló megállapodásra törekszenek - fűzte hozzá. Megjegyezte: az intézkedések azt is szolgálják, hogy a diákok nagyobb felelőséggel viseltessenek saját sorsuk iránt - fogalmazott az oktatási államtitkár.
Vajon lesznek idén is olyan szakok, ahova a 499 pont is kevés lesz? Hány pont lehet elég a jogra, pszichológiára vagy éppenséggel az orvosira? Milyen szakokra lehet bekerülni kettes-hármas érettségivel? Ma este minden ilyen, és ehhez hasonló kérdésre választ kaptok.
Ma este derülnek ki a ponthatárok a felsőoktatási felvételin. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a pontszámításról, az idei jelentkezési adatokról és arról, hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Összeszedtük, korábban milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes képzésekre.
Sinka Edit vezeti a jövőben a Klebelsberg Központot – jelentette be közösségi oldalán az oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető szerint a kinevezés nem pusztán személycsere, hanem szemléletváltás is.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
