Semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további...
Semmilyen államosításról nincs szó, az állami felsőoktatási kollégiumok, sportlétesítmények, menzák, további szolgáltatóegységek - az új építésű és beruházói tulajdonban lévő PPP-s diákszállókat leszámítva - a magyar állam tulajdonában vannak - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden az MTI-vel.
A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a vonatkozó kormányhatározat alapján megkezdte egy egységes nemzeti hallgatói szolgáltatórendszer felállításának vizsgálatát, a felsőoktatási hallgatóknak nyújtott intézményi szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb és takarékosabb megvalósításának lehetőségeit keresik. A vizsgálat tárgya az, hogy az állam képes-e hatékonyabban, jobban, költségtakarékosabban ellátni az eleve saját felelősségi körébe tartozó feladatot.
A szakértők bevonásával végzett áttekintés a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat érinti, így a lakhatást, étkeztetést, sportolási lehetőségeket is. Célja a megvalósíthatóság megállapítása, és kiterjed az esetleges bevezetés lehetséges dátumaira is. A munka kapcsolódik továbbá a sok esetben előnytelen, drága, a költségvetés számára aránytalanul nagy terhet jelentő felsőoktatási PPP-projektek felülvizsgálatához, ezek között nagyszámú kollégiumi beruházás is van - fejtették ki.
Az eduline pénteken írt arról, hogy Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszernek neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot, a következő egy-két évben német mintára szerveznék át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznának létre.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
