Három év alatt plusz 500 millió forintot különítene el az Oktatási Hivatalnak (OH) a kormány – derül ki az eduline birtokába került minisztériumi háttérszámításból. Szeptembertől az OH feladata lesz a hallgatói szerződések megkötése és nyilvántartása, a diplomások és a túlfutók ügyét azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezeli majd. Még mindig ez az olcsóbb megoldás.
Több mint 51 ezer egyetemistával és főiskolással íratja alá szeptemberben a hallgatói szerződést az Oktatási Hivatal – ettől a tanévtől csak azok az elsőévesek tanulhatnak ingyen alap-, mester- és osztatlan szakokon, akik vállalják, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, utána pedig húsz évből legalább hat-tizenkét évet magyarországi munkahelyen „dolgoznak le”.
Már idén 99 millióba kerülnek a szerződések
Az eduline birtokába került, az erőforrás-minisztériumban kidolgozott háttérszámítás szerint már idén legalább 99 millió forintra lesz szükség ahhoz, hogy az eddig 174 fős – többek között a felvételi és az érettségi szervezésével foglalkozó – Oktatási Hivatal bírja az iramot.
Információink szerint tizenegy fős csoport foglalkozna a hallgatói szerződésekkel, munkabérükön felül évente 50 millió forintot különítenének el a szerződések nyomtatására, postázására és feldolgozására, a nyilvántartó rendszer fejlesztése pedig már 2012-ben 25 millió forintos plusz kiadást jelentene. Az EMMI-dokumentum elismeri, hogy a rendszert jövőre bővíteni kell az új szabályok szerint felvételizők miatt, „ehhez 2013-ban egy 50 millió forintos szoftverfejlesztés szükséges, majd kétévente 10 millió forintos hardverberuházás”.
2012 és 2015 között tehát összesen 507 millió forintot különítene el a kormány a hallgatói szerződések kezelésére – az erőforrás-minisztérium szerint ennél jóval több, 1 milliárd 300 millió forint kellene ahhoz, hogy az Oktatási Hivatal ellenőrizhesse a szerződés feltételeinek betartását is. Ez a feladat – bár az eduline információi szerint felvetődött, hogy a magyarországi munkaadónál töltött éveket is az OH regisztrálja – végül a NAV-hoz kerül, arról azonban egyelőre nincsen információ, hogy mekkora plusz összeget kap majd erre az adóhatóság.
Kopogtat a NAV, ha nincs meg a hat-tizenkét év
A tervek szerint a diplomás munkavállalók kötelessége lesz jelezni és bizonyítani, hogy ledolgozták a hallgatói szerződésben rögzített időtartamot (ez egy hároméves alapképzésen végzett esetében hat, egy alap- és mesterdiplomával is rendelkező esetében általában tíz év, míg az általános orvosoknak tizenkét évig kell itthon dolgozniuk), a szerződésszegőket azonban az adóhatóság fogja megkeresni.
| Hallgatói szerződés - itt vannak a tudnivalók |
| Mi van, ha valaki három gyereket vállal? Mi történik, ha nem szerzitek meg időben a diplomához szükséges nyelvvizsgát? Lehet-e részletfizetést kérni? Itt az összes kérdésre választ találtok. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
