Pilot eljárás van folyamatban Magyarország ellen a hallgatói szerződés ügyében, az Európai Bizottság részletes...
Pilot eljárás van folyamatban Magyarország ellen a hallgatói szerződés ügyében, az Európai Bizottság részletes véleményt ír arról, hogy a szabályozás nagy valószínűséggel hol ütközik az uniós jogba, ebben az esetben a munkaerő szabad áramlásának elvébe - mondta Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos az Indexnek adott interjúban. A kormány közben az alaptörvénybe emelné a "röghöz kötést": erről és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) való tárgyalásokról pedig itt és itt olvashattok.
Bár a bizottság múlt év tavasza óta foglalkozik ezzel az üggyel, azóta sok személyi változás történt, demonstrációk és egyeztetések indultak meg - mondta Andor. Úgy látja, a kormány a hallgatói szerződés bizonyos részleteiről kész tárgyalni. Ha nem történik változás, elképzelhető, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. A felsőoktatást érintő átalakítások elleni tiltakozásokról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Arról, hogy ez hogyan érintené azokat, akik már aláírták a szerződést, Andor azt mondta: ha egy szerződésről bebizonyosodik, hogy uniós jogba ütközik, akkor azt visszamenőleg orvosolni kell. Lehetnek persze olyanok, akiket ez a szerződés eltántorított a felsőoktatástól, vagy emiatt mentek inkább külföldre tanulni, vagyis rövid távú hatások is lehetnek, de a nagy tömeget tekintve inkább csak a jövőben lehetnének következményei a szerződés aláírásának.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
