HÖOK: nőnie kell az ösztöndíjaknak

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a hallgatói ösztöndíjak növelését kezdeményezi 2017-től - az erről szóló javaslatról a szervezet szombati fővárosi közgyűlésén döntöttek.

  • MTI
Shutterstock

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke az MTI-nek elmondta, a hallgatói ösztöndíjak 2007 óta nem emelkedtek, és javaslatuk azt tartalmazza, hogy az inflációval növelt értéken bővüljenek a juttatások.

Ez számításaik szerint átlagosan 42 százalékos emelést, és mintegy 9 milliárdos forrás bevonását jelentené a rendszerbe. Hozzátette, minőségi és alapvető tartalmi változtatásokat is szükségesnek tartanak.

Gulyás szerint a tanulmányi ösztöndíj új számításakor mindenképpen szeretnék motiválni a hallgatókat a kurzusok sikeres teljesítésére. A köztársasági ösztöndíjnál a kiválóságok kiemeltebb elismerését szeretnék elérni, a fő cél az ösztöndíj presztízsének helyreállítása.

A szociális támogatások terén az átláthatóságot és az objektivitást növelnék javaslataik - közölte. Elsődleges cél a hallgatók élethelyzetének általános javítása, ami túlmutat az ösztöndíjreformmal kapcsolatos javaslatok kidolgozásán.

Kitért arra is, hogy a közgyűlés tárgyalta a kollégiumok területén szükséges reformlépéseket, valamint a kevésbé ismert hallgatói szolgáltatások rendszerszintű javításának feltételeit, továbbá a diákkedvezmények szervezésében rejlő lehetőségeket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.