A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a hallgatói ösztöndíjak növelését kezdeményezi 2017-től - az erről szóló javaslatról a szervezet szombati fővárosi közgyűlésén döntöttek.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke az MTI-nek elmondta, a hallgatói ösztöndíjak 2007 óta nem emelkedtek, és javaslatuk azt tartalmazza, hogy az inflációval növelt értéken bővüljenek a juttatások.
Ez számításaik szerint átlagosan 42 százalékos emelést, és mintegy 9 milliárdos forrás bevonását jelentené a rendszerbe. Hozzátette, minőségi és alapvető tartalmi változtatásokat is szükségesnek tartanak.
Gulyás szerint a tanulmányi ösztöndíj új számításakor mindenképpen szeretnék motiválni a hallgatókat a kurzusok sikeres teljesítésére. A köztársasági ösztöndíjnál a kiválóságok kiemeltebb elismerését szeretnék elérni, a fő cél az ösztöndíj presztízsének helyreállítása.
A szociális támogatások terén az átláthatóságot és az objektivitást növelnék javaslataik - közölte. Elsődleges cél a hallgatók élethelyzetének általános javítása, ami túlmutat az ösztöndíjreformmal kapcsolatos javaslatok kidolgozásán.
Kitért arra is, hogy a közgyűlés tárgyalta a kollégiumok területén szükséges reformlépéseket, valamint a kevésbé ismert hallgatói szolgáltatások rendszerszintű javításának feltételeit, továbbá a diákkedvezmények szervezésében rejlő lehetőségeket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
