A HÖOK visszautasítja az Állami Számvevőszék vádját, mely szerint a HÖOK félre kívánja vezetni a közvéleményt.
Éppen ellenkezőleg, korrektül próbáljuk tájékoztatni azokat is, akikhez csak az ÁSZ sajtóközleménye jutna el, mert a teljes 119 oldalas jelentést nem áll módjukban elolvasni - írják közleményükben.
Az ÁSZ úgy fogalmazott a közleményében, hogy az intézmények "gyakorlatilag elismerték az ÁSZ által feltárt a szabálytalanságokat". Közleményünk végén idézzük - meglátásunk szerint lényegi pontjait - az intézmények válaszainak, és azokban látni lehet, hogy mennyire is “ismerték el”.
A HÖOK jogszabály szerint a hallgatók országos képviseletét látja el, ezt pedig csak akkor végezheti hatékonyan, ha tagjait, az egyes hallgatói önkormányzatokat is képviseli. Az átlátható működés valóban közérdek, ebben egyetértés van köztünk, de a HÖOK nem hagyhatja, hogy a tagönkormányzatait ellehetetlenítsék, jogtalanul támadják, így kiállunk mellettük, ahogy egyaránt kiállunk a teljes magyar felsőoktatás mellett.
A vizsgálat tárgyát képező hallgatói önkormányzatok (amelyek a felsőoktatási intézmények részét képezik, de a Jelentés önálló ellenőrzött szervezetként is nevesíti őket) az ÁSZ-törvényben foglaltak ellenére sem kapták meg korábban észrevételezésre annak tervezetét, így reagálni is csak ezúton volt lehetőség.
A reakcióra lehetőséget csak a rektorok kaptak, azonban az ő válaszaikat úgy minősíteni, hogy "gyakorlatilag elismerték az ÁSZ által feltárt a szabálytalanságokat" erős túlzásnak tartjuk.
Arra jobb ki sem térni, hogy az ÁSZ felhívta az intézmények figyelmét, hogy azon intézmények esetében, amelyek nem reagálnak, fel fogja függeszteni az állami támogatást (ahogy azt a nem reagáló 8 intézmény esetén meg is tette), majd az ennek hatására adott bármilyen tartalmú választ "gyakorlatilag elismerésként" értelmezi - írják.
Visszautasítja a HÖOK a számvevőszék jelentését
Nem tartja megalapozottnak az Állami Számvevőszék megállapításait a hallgatói önkormányzatokról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Állami Számvevőszék jelentése szerint nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért "a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
