A lap azt írja, a HÖOK nemcsak hogy kutatásokkal támasztotta alá a hallgatók rossz helyzetét, de konkrét javaslatokat is kidolgozott az ösztöndíjrendszer átalakítására. Például úgy vélik: az egy hallgatóra jutó évi 119 ezer forintos normatívát 172 ezer forintra kellene növelni. Ez kompenzálná az elmúlt 10 évben mért inflációt, így az ösztöndíjak visszanyernék a 2007-es reálértéküket. Ehhez pedig a jelenlegi 31 milliárd forintos forrás 43 milliárdosra növelésére lenne szükség. Utóbbi még mindig kirívóan alacsony például az 1992-es ráfordításokhoz képest, amikor egy hallgatóra (akkori értékről átszámítva) még 540 ezer forintnak megfelelő összeget költött az állam.
Ma egy 4,5-ös átlagot teljesítő diáknak hozzávetőleg átlagosan 13 ezer forintnyi tanulmányi ösztöndíj jut egy hónapra. Ám vannak olyan intézmények is, ahol csak a törvényi minimumot, vagyis havonta mindössze hatezer forintot fizetik ugyanilyen teljesítményre. Ennek következményeként a HÖOK-elnök szerint az a „rendkívül ijesztő tendencia” van kibontakozóban, hogy a fiatalok tanulás melletti munkavállalása hatalmas mértékben megnő.
A kormány nem hajlandó emelni a jelenlegi ösztöndíjakon, így a felsőoktatásban tanulók egyre magasabb megélhetési költségekkel és stagnáló jutattásokkal szembesülnek. Ha valakit a szülei nem tudnak támogatni egyetemi évei alatt, kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett, vagy hosszú évekre eladósodni. Mire elég ma egy átlagos ösztöndíj a felsőoktatásban?
A HÖOK korábbi vizsgálatokból kinyert adatai alapján míg 2007-ben a hallgatók bevallása szerint jövedelmük 25 százaléka származott munkából, ez 2015-re már 41 százalékra nőtt. „Ha a hallgató teljes mértékben háttérbe szorítja a tanulmányaira fordított időt, mert dolgoznia kell, az súlyos következményekkel járhat. Rontja a felkészülést és a szakmai elmélyülést, tehát veszélyezteti a diplomaszerzést” – magyarázta a HÖOK vezetője.
Gulyás elmondta, két héttel ezelőtt kiadott közleményük után megkereste őket az oktatási államtitkárság, így most arra számít, hogy tárgyalássorozat kezdődik a HÖOK és a kormány közt. „Ha nem, akkor az érdekképviselet ennek megfelelően fog eljárni. Sokan vagyunk, kreatívak vagyunk” – jegyezte meg. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a HÖOK kész lenne-e akár tüntetésre is, ha nem rendeződik a hallgatók helyzete, igennel válaszolt, de hangsúlyozta, hogy elsősorban tárgyalásos úton akarnak megoldást találni.
