Furcsa dolgokat talált az EU egy magyar egyetemnél

Közszolgáknak szervezett képzésre nyert el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem uniós pályázati pénzeket. A projekt még tart, de már ellenőrizték a Bizottság emberei, hogy megy a pénzek felhasználása, és fura dolgokat találtak. Büntetést is kilátásba helyeztek túlköltések miatt.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Túlárazásokat gyanít az Európai Unió a Nemzetzi Közszolgálati Egyetem és a kormáhyivatalok egyik közös projektje kapcsán - írja a 24.hu.

A portál szerint túlzó összegeket terveztek be már az előkészületekre is. Ezekben 340 ember vesz részt, és 875 milliót szántak rá az egyetemnél.

A negyedik legnagyobb tételt a projektben, bő 3,1 milliárd forinttal a megvalósítással kapcsolatos személyi költségek teszik ki. Ha az összes NKE-s dolgozót – körülbelül 750 embert – és a bérüket vesszük alapul, akkor több mint 10 hónapig semmi mással nem foglalkozna a közszolgálati egyetem állománya, csak ennek a projektnek a kivitelezésével. A bizottsági munkacsoport szerint ez aránytalan - írja a portál.

Több mint 400 millió forintot terveztek cateringre, illetve a terembérlés is több mint másdél milliárdra rúgna a tervek szerint.

Az Európai Bizottság most levélben kéri a magyar szerveket, osszák meg velük a pontos számításokat. A 24.hu által megkérdezett szakértő szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vagy maguktól lehúzzák a kifogásolt tételeket a listáról, vagy a már kiutalt összeg egy részét is visszavehetik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.