Tatán Közösségi Felsőoktatási Képzési Központot alakítanak ki az egykori piarista rendház épületének hasznosításával. Az intézményben csecsemő és kisgyermeknevelő-, valamint tanár-továbbképzés folyna, illetve telephelyet kapna a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság - tájékoztatta a polgármester a képviselő-testület szerdai döntéséről az MTI-t.
Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, a diplomát adó csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés 2017 szeptemberétől indulna el. A képzés szakmai koordinációját a soproni, Nyugat-Magyarországi Egyetem, az elméleti és gyakorlati helyszínt az önkormányzat biztosítja.
A három évfolyamos, levelező-tagozatos képzés maximális létszámát hatvan főre tervezik.
Országosan csak körülbelül 700 kisgyermeknevelő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A városháza felmérései szerint a kisgyermeknevelők 80 százaléka tervezi a jelentkezését a diplomát adó képzésre.
Az önkormányzat megállapodást kötött a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társasággal, akik elkötelezettek az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók továbbképzésében. A város a rendház egy részébe befogadja a népfőiskolát is, terveik szerint az épület felújításához is hozzájárul a társaság. A polgármester hozzátette, az önkormányzat korábban megállapodást kötött az ELTE-vel és az egri Eszterházy Károly Főiskolával, valamint a Pannon Egyetemmel és az Edutus Főiskolával, hogy alapképzések és pedagógus továbbképzések helyszíneként hasznosítsák közösen a rendházból folyamatosan kialakítandó képzési központot.
Michl József elmondta, az 1770-ben épült, műemléki védettség alatt álló rendház a város tulajdona. Korában kollégium volt, öt éve üresen áll. Az önkormányzat a további állagromlás megelőzése és felújítás előkészítése érdekében 22 millió forintot fordít az épületre. Az épület képzési központnak használt termeinek karbantartására, berendezésére további 60 millió forint szükséges, a teljes épület megújítása milliárdos nagyságrendű. Ennek előteremtésére az önkormányzat pályázati forrásokat is igénybe kíván venni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
