Felsőoktatás: Balog Zoltán nagy meglepetéseket ígér

Komoly bejelentések várhatók a felsőoktatás pénzügyi ráfordításairól - erről Balog Zoltán beszélt pénteken...

  • MTI
Balog Zoltán miniszter. Nagy meglepetéseket ígér
MTI / Kovács Attila

Komoly bejelentések várhatók a felsőoktatás pénzügyi ráfordításairól - erről Balog Zoltán beszélt pénteken, Budapesten a Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetői Országos Egyesületének konferenciáján.

Az emberi erőforrások minisztere számokat egyelőre nem mondott, de úgy fogalmazott: komoly bejelentések várhatók a tekintetben, hogy a GDP százalékában mennyit költenek a jövőben a felsőoktatásra.

A miniszter kiemelte, a magyar oktatás olyan jelentős változásokon megy keresztül, amelyhez szövetségesekre van szükség. Ennek kapcsán ismét kitért arra - az általa már többször említett - a kultúraváltásra, amely az állam és az állam szolgálatában dolgozók közötti jó partneri viszonyon alapul.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.