A legszegényebb, kínai származású diákok nagyobb eséllyel jutnak be a felsőoktatásba Nagy-Britanniában, mint a leggazdagabb fehér szülők gyerekei. Meglepő felmérésen álmélkodik a szigetország.
Minden etnikai csoport előzi a fehér briteket abban a felmérésben, amit a brit oktatásügyért is felelős tárca készíttetett – írja a Quartz. Pedig a fehér gyerekek általában jobban teljesítenek a gimnáziumban, ennek ellenére átlagosan csak 32%-uk jut be a felsőoktatásba. A kínai származású gyerekeknek vannak a legjobb esélyeik, 75%-uk jut el az egyetemig.
Kommentátorok örülnek az eredménynek, mert szerintük azt mutatja, hogy nincs előítéletesség a kérdésben, nem gátolja a tanulmányi előmenetelt, ha valaki Nagy-Britanniában más bőrszínű. A tanulmány arra is rámutat, hogy bizony az etnikaival szemben az anyagi háttér nagyon is meghatározó.
A fehér gyerekek 13%-a megy egyetemre, ha a legszegényebb családokat nézzük, de 53%-a, ha a legtehetősebbeket. Az anyagi háttér minden vizsgált etnikai csoportban látványosan meghatározza a lehetőségeket.
Hogy mégis miért maradnak le a fehér gyerekek a más etnikai háttérrel rendelkező társaik mögött? Az további kutatást igényel, de szakértők szerint a nem fehér etnikumú diákok a vélt vagy valós hátrányos megkülönböztetés miatt magasabb elvárásokat támasztanak magukkal szemben.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
