Felmérték, kik jutnak be legnagyobb eséllyel a brit egyetemekre: mindenki meglepődött

A legszegényebb, kínai származású diákok nagyobb eséllyel jutnak be a felsőoktatásba Nagy-Britanniában, mint a leggazdagabb fehér szülők gyerekei. Meglepő felmérésen álmélkodik a szigetország.

  • Eduline

 

Wikipédia

Minden etnikai csoport előzi a fehér briteket abban a felmérésben, amit a brit oktatásügyért is felelős tárca készíttetett – írja a Quartz. Pedig a fehér gyerekek általában jobban teljesítenek a gimnáziumban, ennek ellenére átlagosan csak 32%-uk jut be a felsőoktatásba. A kínai származású gyerekeknek vannak a legjobb esélyeik, 75%-uk jut el az egyetemig.

Kommentátorok örülnek az eredménynek, mert szerintük azt mutatja, hogy nincs előítéletesség a kérdésben, nem gátolja a tanulmányi előmenetelt, ha valaki Nagy-Britanniában más bőrszínű. A tanulmány arra is rámutat, hogy bizony az etnikaival szemben az anyagi háttér nagyon is meghatározó.

A fehér gyerekek 13%-a megy egyetemre, ha a legszegényebb családokat nézzük, de 53%-a, ha a legtehetősebbeket. Az anyagi háttér minden vizsgált etnikai csoportban látványosan meghatározza a lehetőségeket.

Hogy mégis miért maradnak le a fehér gyerekek a más etnikai háttérrel rendelkező társaik mögött? Az további kutatást igényel, de szakértők szerint a nem fehér etnikumú diákok a vélt vagy valós hátrányos megkülönböztetés miatt magasabb elvárásokat támasztanak magukkal szemben.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.