Valódi alkotmányt követelt és az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozott az a mintegy három tucat tüntető...
Valódi alkotmányt követelt és az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozott az a mintegy három tucat tüntető, akik szerdán tartottak sajtótájékoztatót Budapesten, a Képviselői Irodaház előtt. A túlnyomórészt fiatalokból álló csoport azután tartott sajtótájékoztatót, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője bejelentette: feljelentést tesznek a párt Lendvay utcai székházának múlt heti elfoglalása miatt. Az akcióban több, az egyetemfoglaláson is feltűnő diák vett részt: a múlt csütörtöki eseményekről itt olvashattok. Hétfőn középiskolások zárták el a Parlamenthez vezető utat: erről szóló cikkünket itt találjátok.
A Fidesz-székház udvarát elfoglalók nevében a sajtótájékoztatón felszólaló Papp Gáspár alaptalannak nevezte, hogy Selmeczi Gabriella a csütörtöki "békésen, demokratikusan, erőszakmentesen" tiltakozókat azzal vádolta meg, hogy a demokrácia ellen lépnek fel. A fiatalember ugyanígy alaptalannak tartotta a politikus károkozásra vonatkozó kijelentéseit is.
Papp Gáspár az alaptörvény negyedik módosítását bírálva leszögezte: tiltakoznak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerének "szétverése", az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések alaptörvénybe való beírása, többek között az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása és a hallgatók röghöz kötése ellen. Hangsúlyozta: Áder János köztársasági elnöktől azt követelik, hogy ne írja alá a jogszabályt. Az alkotmány módosítását, amely tartalmazza az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező itthoni munkavállalását is, hétfőn szavazta meg a parlament: erről itt olvashattok.
Mellette álló társa, Oláh Kata azt mondta, véleményük szerint nem ők, hanem a kormány követett el jogsértést a demokrácia ellen, mégpedig azzal, hogy "korlátozza minden magyar állampolgár jogait". Kérdésre válaszolva hozzátette, addig fognak tiltakozni, amíg nem valósul meg az alkotmányosság Magyarországon.
Az esemény alatt körülbelül három tucat társuk sorakozott fel mögöttük a Képviselői Irodaház lépcsőin. Ők egy, az "Alkotmány nem játék", illetve több "Önök a székházukat védik, mi a jogállamot", valamint "Nekünk tiszta a lelkiismeretünk és nektek?" feliratú táblát és nemzetiszínű zászlókat tartottak fel. A sajtótájékoztató végén mindannyian elhagyták a helyszínt.
Múlt csütörtökön délután tüntetők másztak át a Fidesz székház kerítésén és foglalták el az épület udvarát. Szerdán a párt szóvivője bejelentette, hogy feljelentést tesznek az eset miatt. Selmeczi Gabriella indoklásként azt mondta: a tüntetők megtámadták a kormánypárt székházát, erőszakosan behatoltak az épületbe, betörték az ajtót, az üveget, felmásztak az erkélyre, megrémítve mindezzel az ott dolgozókat.
A szóvivő kirívónak nevezte a történteket, mint fogalmazott, a demokratikus intézményrendszert támadták meg. Szavai szerint a tüntető fiatalok és a mögöttük álló erők nem veszik figyelembe, hogy Magyarországon demokrácia van. "Úgy próbáltak véleményt nyilvánítani, hogy ránk rúgták az ajtót" - mondta, hangsúlyozva, hogy ez megengedhetetlen.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
