550 ezer fontot (188 millió forintot) fizettek be a brit diákok az egyetemeknek tavaly: ez fegyelmi vétségekért...
550 ezer fontot (188 millió forintot) fizettek be a brit diákok az egyetemeknek tavaly: ez fegyelmi vétségekért kiszabott büntetésekből és késedelmi díjakból tevődik össze - írja a Guardian. Büntetést szabtak ki dohányzásért, ittas állapotért, nem engedélyezett bulikért, csirketartásért, másokat sértő megnyilvánulásokért, de online tesztben való segítségért is 200 fontot kértek el egy diáktól. Egy intézmény úgy nyilatkozott: az összegyűjtött pénzt a dolgozók kirándulásaira költötték.
A legtöbb késedelmi díjat a Middlesex University szabta ki, összesen 61 400 font (21 millió forintot) értékben, a legtöbb egyetemen, főiskolán nem diplomázhatnak a hallgatók addig, amíg be nem fizették a tartozásaikat. 128 intézményből mindössze 34 nem szabott ki büntetést, az egyik, névtelenséget kérő titkára szerint azért, mert a diákok már eleve nehéz anyagi helyzetben vannak. Évi ezer mesterszakos hallgató el sem kezdi az Oxfordi Egyetemet, mert nem felel meg az intézmény pénzügyi előírásainak. Erről itt olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
