Több százezer diák vonult az utcára szerdán Kolumbia nagyvárosaiban, hogy követeljék az állami egyetemek finanszírozásának növelését.
A megmozdulások szervezői, valamint a helyi média mintegy 450 ezerre tette a tüntetők számát. A dél-amerikai ország diákjai és oktatói szerint a kolumbiai felsőoktatásra költött pénzek évtizedek óta nem nőttek, aminek egyebek közt az egyetemek infrastruktúrája látta kárát.
A megmozdulással azt akarják elérni, hogy a kormány az egyetemekre szánt költségvetési összeget legalább 4500 milliárd pesóval (több mint 410 milliárd forinttal) emeljék.
Ivan Duque kolumbiai elnök közlése szerint a kormány erőfeszítéseket tesz az oktatási költségvetés növelésére, de nincs elegendő forrás a tüntetők minden követelésének kielégítésére. A tüntetéseket várhatóan diáksztrájkok követik, amelyek az előrejelzések szerint legalább október 21-ig elhúzódnak.
Átalakíthatják az egész magyar felsőoktatást: nem lesznek állami egyetemek?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyértelműen a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen a hétvégén - írja a hvg.hu, hozzátéve: információik szerint mindez arról szól, hogy a nehézkes államháztartási intézményi formából előbb-utóbb ki kell "szabadítani" az egyetemeket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
