Tiltakozik a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ellen a Közép-európai Egyetem (CEU), közleményükben az áll: diszkriminatívnak tartják a jogszabályt, a javaslatban lévő változtatások ellehetetlenítenék az egyetem további működését Budapesten.
„A CEU teljes mértékben a magyar jogszabályoknak megfelelően működik. A tervezett jogszabályt diszkriminatívnak tartjuk, mivel közvetlenül a CEU-t veszi célkeresztbe. A CEU arra kéri a kormányt, hogy vesse el a törvénymódosítási javaslatot és folytasson párbeszédet egy olyan megoldás érdekében, mely lehetővé teszi, hogy az egyetem mint szabad és független nemzetközi posztgraduális intézmény folytathassa tevékenységét Budapesten” - olvasható a közleményben.
"Bármilyen jogszabályváltozás, amely a CEU-t magyarországi működésének megszüntetésére kényszerítené, károsítaná a magyar tudományos életet, valamint negatívan befolyásolná a Magyar Kormány kapcsolatát szomszédaival, EU-s partnereivel és az Amerikai Egyesült Államokkal” – jelentette ki a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff, aki hozzátette: felszólítja a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat az egyetemmel annak érdekében, hogy “olyan kielégítő megoldást találjunk, amely lehetővé teszi a CEU számára, hogy továbbra is Budapesten folytathassa tevékenységét, és fenntarthassa a működéséhez szükséges alapvető akadémiai szabadságát.”
Azt írják: 2004-ben Magyarország és New York állam kormánya között létrejött nyilatkozat támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egyidejűleg, magyarországi akkreditációt szerezzen. A nyilatkozat aláírását követően életbe lépő 2004. évi LXI. törvény létrehozta Magyarországon a Közép-európai Egyetemet (KEE).
Bezárhat az egyik legnevesebb budapesti egyetem egy törvénymódosítás miatt?
A kormány új törvénytervezetében nem említik név szerint a Közép-európai Egyetemet (CEU), de nyilvánvalóan rá vonatkozik, az intézmény rektora meg is kongatta a vészharangot a hallgatókhoz, tanárokhoz írt levelében - írja a hvg.hu.
“A KEE mint magyar entitás megalapítása lehetővé tette 10 mester- és doktori program indítását. A CEU/KEE egy egyetemként működik, egy egyetemi campussal Budapesten. A CEU/KEE kettős identitása lehetővé teszi, hogy az egyetem a magyar és az amerikai jogszabályi előírásoknak eleget téve, Magyarországon és Amerikában is akkreditált képzéseket nyújtson. Ez egy bevett modell. A CEU egyike azon számos, az Amerikai Egyesült Államokban akkreditált nemzetközi egyetemeknek, melyek nem nyújtanak felsőoktatási képzést az Amerikai Egyesült Államokban” - olvasható a közleményben.
A működés feltétele: campus New Yorkban
A felsőoktatási törvény tervezett módosítása megkövetelné a CEU-tól, hogy egy újabb egyetemi campust létesítsen New York államban. A CEU szerint egy ilyen kötelezettség előírása semmilyen oktatási előnnyel nem járna, azonban szükségtelen pénzügyi és humán-erőforrás költségeket generálna.
“A tervezett törvénymódosításnak az az egyetemünket leginkább diszkrimináló rendelkezése, amely a továbbiakban lehetetlenné tenné a magyar egyetemek számára (így tehát a KEE számára), hogy nem európai egyetemek számára (így a CEU számára) programokat és képzéseket nyújtsanak. A CEU/KEE működése azon a jelenleg hatályban lévő jogszabályon alapul, mely lehetővé teszi, hogy az OECD országok (beleértve az Egyesült Államok) programjai és képzései magyar intézményeken keresztül működhessenek Magyarországon. Helytelen lenne, ha az 1996 óta OECD-tag Magyarország megkülönböztetést alkalmazna egy másik OECD tagországgal szemben” - írják.
Az egyetem szerint a tervezett módosítás diszkriminatív voltának másik példája annak a rendelkezésnek az eltörlése, amely jelenleg lehetővé teszi a nem EU-s országokból érkező akadémiai munkavállalóknak, hogy munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak a KEE-ben.
A tervezett módosítás lehetetlenné tenné azt is, hogy az amerikai akkreditáltságú CEU a jelenlegi “Central European University” néven folytassa programjait, hacsak a “Közép-európai Egyetem” (KEE), a magyar entitás meg nem változtatja a nevét.
“A CEU 2016-ban ünnepelte 25. évfordulóját. Nincs más kívánsága, csak hogy Budapesten maradjon. A CEU mélyen beágyazódott a magyar tudományos életbe, szorosan együttműködve számos kiváló magyar akadémiai intézménnyel - az ELTE-től a Magyar Tudományos Akadémiáig - kutatási projektekben, az oktatás- és tudásmegosztás terén, valamint a diákmobilitás támogatásában. A CEU-n tanuló évente mintegy 1.800 diák legnagyobb csoportját a magyarok alkotják. A CEU-s tanárok és munkavállalók többsége magyar származású. A CEU a munkavállalói után megfizetett adók, a társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulások, valamint a helyi beszállítók szolgáltatásaiért fizetett összegek révén járul hozzá a magyar gazdasághoz” - olvasható a közleményben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
