A BBC cikkéből kiderül, elég komoly esély van arra, hogy elveszítik a brit egyetemek a brüsszeli kutatási alapból jövő pénzeket.
Ezt ugyanis elvileg a szabad mozgáshoz kötik, márpedig a Brexitet támogatók egyik fő érve pont a bevándorlás korlátozása volt, így kétséges, hogyan egyeznek meg mégis egy ilyen kitételben a kilépési tárgyalások során.
Ez azért gond, mert a brit egyetemek kutatási forrásaik 10 százalékát brüsszeli pénzből fedezik, ami évente több mint egymilliárd fontot jelent.
Márpedig a brit egyetemek a világ élvonalába tartoznak, legalábbis egyelőre. A THE friss rangsorában csak ezek az intézmények veszik fel a versenyt az amerikai top egyetemekkel.
A kilépéspártiak nem ennyire pesszimisták, szerintük lehet még olyan kimenetele a tárgyalásoknak, hogy hozzáférjenek az intézmények a kutatási pénzekhez.
Az egyetemek attól is tartanak, hogy a legjobb kutatóikat elszipkázzák a kilépés hatására más országok. Jelenleg 30 ezer uniós tagországból érkező egyetemi oktató dolgozik az országban, az őket tömörítő szervezet szerint nem érzik biztosnak a munkájukat.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
