"Optimista értelmezésemben a kormányzat képviselői fontolgatják, hogyan lehetne a törvényt a teljesíthetőbb követelmények irányába átértelmezni, hogy az egyetem mégis maradhasson" - mondta a Magyar Nemzetnek Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
"Frusztráló a helyzet, mivel bennünket sürget az idő, hiszen az új szabályok szerint jövő szeptemberben már nem indíthatnánk képzéseket. Ha pedig mégis, ehhez a toborzást már idén augusztus végén el kellene kezdeni" - mondta a lapnak Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
Itt találjátok legfrissebb cikkeinket a lex CEU-ról.
Hozzátette: a kormány számára is ketyeg az óra, heteken belül az Európai Bizottság és az Európai Néppárt előtt kell prezentálniuk, hogy miként próbálták megoldani a CEU-kérdést.
"Biztató jelnek tekintem, hogy az elmúlt napokban Kovács Zoltán és más kormányzati illetékesek is valamelyest másképp kezdtek el beszélni a törvény által megkívánt feltételekről. Többször a „szándéknyilatkozat” szót használták a szövetségi szintű nemzetközi megállapodás kapcsán (...) A legborzasztóbb, hogy mindezekre a jelekre semmit nem építhetünk. A sorok között próbálunk olvasni, mint a Kádár-rendszerben. De optimista értelmezésemben a kormányzat képviselői fontolgatják, hogyan lehetne a törvényt a teljesíthetőbb követelmények irányába átértelmezni, hogy az egyetem mégis maradhasson"- magyarázta.
Lép a kormány CEU-ügyben: vajon mi történt?
Több, mint egy hónappal a CEU-t ellehetetlenítő törvény benyújtása után szóba állnának annak alanyával. A héten kezd egyeztetni a kormány képviselője, Altusz Kristóf külügyi államtitkár a Közép-európai Egyetem vezetésével a felsőoktatási intézmény jövőjéről - ezt a Hír Tv-ben nyilatkozta Palkovics László oktatási államtitkár. Erre még Áder János kérte a kormányt, amikor egy hónapja aláírta a lex CEU-t.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
