Új elnöke lesz a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) januártól, a szervezet október 18-i tisztújító küldöttgyűlésén az MTI információi szerint a jelenlegi vezető, Körösparti Péter már nem jelölteti magát.
A posztra egyedüli jelöltként Gulyás Tibor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, a HÖOK jelenlegi alelnöke pályázik. A HÖOK honlapja szerint a közgyűlést október 18-án, Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán tartják.
A közgyűlésen az elnök mellett kilenc elnökségi tagot és három felügyelőbizottsági tagot is választanak majd. Körösparti Péter, a december 31-én leköszönő elnök szűk másfél évig tölti be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöki posztját.
A hallgatói elnököt tavaly októberben, időközi tisztújító közgyűlésen választották meg - szintén egyedüli jelöltként - a szervezet vezetőjének, miután elődje, Nagy Dávid személyes okok miatt augusztusban távozott a HÖOK éléről.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
