Itt a döntés? Az ELTE-hez csatolást kérik a BME GTK oktatói és hallgatói

"Oktatóinkkal együtt kértük a fenntartót, hogy a GTK által megfogalmazott peremfeltételek mellett csatolja az ELTE-hez a GTK-t" - írta péntek esti közleményében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatói képviselete.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

"Az esetleges elcsatolást csak úgy tartjuk elfogadhatónak, hogy a hallgatók abból gyakorlatilag semmit sem éreznek, a hallgatóság egésze egyben marad, az oktatás és a hallgatói lét mindennapjaihoz köthető tevékenységek folyamatosan biztosítottak lesznek" - olvasható az oktatók és a hallgatók döntéséről a közleményben, amelyet

a hallgatói képviselet Facebook-oldalára

is kitettek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, november elején azonnali hatállyal elbocsátotta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági karának dékánját és oktatóját az intézmény rektora.

Andor Györgyöt októberben még csak felfüggesztette az egyetem rektora, Józsa János - a gazdasági kar hallgatói és munkatársai már akkor tiltakoztak a döntés ellen. Andor György volt az, aki - mint az Index megtudta - átvitte volna a kart az ELTE-re, ahol meglátása szerint jobb körülmények között folytathatnák az oktatást.

A kar hallgatói önkormányzata most azt írta, úgy érzik, "a BME vezetése állásfoglalásával szemben megpróbálja ellehetetleníteni a Karunk helyzetét, az általunk felvetett problémákra semmilyen választ nem hajlandó adni, nézik, ahogy a GTK lassan egy hónapja “működik” dékán nélkül. Nem zavarja őket, hogy az oktatók megfogalmazták problémáikat, hogy a hallgatóság követelésekkel fordult hozzájuk, nem érzik úgy, hogy válaszolniuk kellene. A GTK vezetése tett javaslatot a megbízott dékán személyére, melyre semmilyen válasz nem érkezett. A Hallgatói Képviselet jelezte, hogy az MBA képzés Andor dékán úr távozása óta félig leállt"

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.