Pénteken jelentette be az Emmi, hogy felülvizsgálták a felsőoktatási rendszert és több képzést is megszüntetnének. Így a nemzetközi és társadalmi tanulmányi alapszakot is. Ez viszont ahhoz vezet, hogy többek között az ELTE Társadalomtudományi Kara elveszti bevételeinek több mint 60 százalékát, ez pedig a kar megszűnéséhez vezet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkársága a bolognai rendszer felülvizsgálatáról döntött. Ennek következményeként megszűnnek a nemzetközi és társadalmi tanulmányi alapszakok. A bejelentésről itt olvashattok.
Ez rövidtávon anyagilag is ellehetetleníti az ELTE Társadalomtudományi Kar működését, a kar elveszti saját bevételeinek több mint 60 százalékát, és ez a megszűnéséhez vezet. Ahogy a többi egyetem társadalomtudományi karait is veszélybe sodorja.
A Nemzetközi szakos hallgatói érdekképviselet és a Kar oktatói együtt arra jutottak, hogy tiltakoznak a tervezett lépés ellen. Hétfő este 18 órától rendkívüli hallgatói és oktatói fórumot tartanak ezért a lágymányosi campuson, a Gömb aulában.
Ahogy azt a Facebook-csoport oldalán is írják, követelik, hogy az Emmi vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét. Emellett azt is követelik, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg az egyetemeiket és a szakjaikat. Véleményük szerint szükség van olyan szakemberekre, akik értenek az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz, éppen ezért ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
