A Szegedi Tudományegyetem doctor honoris causa címét is átveszi február 2-ai magyarországi látogatásán Angela Merkel, Németország szövetségi kancellárja – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény szóvivője.
Újszászi Ilona közölte, az elismerés adományozását az intézmény három kara – a Természettudományi és Informatikai Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar – kezdeményezte 2013 februárjában.
Angela Merkel „az európai integráció megvalósításában végzett felelős és kiemelkedő gyakorló politikusi tevékenységéért, a német-magyar történelmi, művelődési, tudományos és gazdasági kapcsolatok előmozdításáért, a példaértékű környezetvédelmi és családvédelmi politika kialakításáért, a tudomány magas szintű műveléséért és támogatásáért, valamint a nemzetközi színvonalú oktatás – különösen pedig a felsőoktatás – kiemelt támogatásában végzett munkájáért” nyerte el a Szegedi Tudományegyetem doctor honoris causa kitüntető címét.
A díszdoktorrá avatási ünnepségnek az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem ad otthont.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
