Odacsapott Demján: "tömeges selejtgyártás folyt" az egyetemeken

"Nem szabad elájulni a magyar képzettségtől", tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, a kínai...

  • Eduline
Demján Sándor. Szerinte "nem szabad elájulni" a magyar felsőoktatástól
Stiller Ákos
"Nem szabad elájulni a magyar képzettségtől", tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, a kínai fiatalok tudása jobb, mint a magyaroké - mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Világgazdaság A növekedés feltételei című konferencián.

Demján szerint nem szabadna olyan tudósokat képezni, "akik például a bogarak életét kutatják", csak azt szabad kutatni, ami mögött van termelési háttér, különben Kínának végezzük el a kutatást. "Először segédmunkás voltam, igenis szükség van segédmunkásokra. Sokan mondják, hogy nem akarjuk, hogy az esztergályios tudja, ki az a Goethe. Én pedig azt szeretném, ha a kultúrantropológus tudná, mi a különbség a búza és a rozs között" - tette hozzá a Világgazdaság beszámolója szerint.

A VOSZ elnöke szerint nem működőképes, ha egy évben annyian jelentkeznek pszichológusnak, mint mérnöknek, akinek nem elég a képessége, legyen szakmunkás. "A szakmunkásoknak pedig kezet kell csókolni, és nem lenézni az Európára jellemző fonnyadt arisztokráciával" - mondta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.