"Ötvenes éveket idéző módszerek" - áll a bál a Debreceni Egyetemen

Stiller Ákos

A Népszava szerint ötven-hatvan oktató gyűlt össze „raportra” csütörtök reggel nyolc órára. Mindenkinek kiosztottak egy névre szóló, öt kérdésből álló kérdőívet, amelyek egyrészt arra vonatkoztak, hogy miként szerveződött a díszdoktori cím elleni „lázadás”, másrészt arra, hogy ismerték-e részleteiben a szenátusi döntést, mielőtt tiltakozni kezdtek. Mészáros József, az egyetem kabinetfőnöke bejelentette: a kérdőívek kitöltése után mindenkivel egyenként szeretne elbeszélgetni az aula melletti rektori tanácsteremben.

Erre azonban egy emberként zúdultak fel a jelenlévők, volt, aki bekiabálta, hogy ez az ötvenes években volt divatos módszer. A lapnak egy oktató azt mondta, a „Putyin-ügytől” elsőként elhatárolódó Alkotmányjogi Tanszék vezető oktatója alaposan leiskolázta a kabinetfőnököt, amikor megkérdezte, hogy egyáltalán mi ez a vizsgálat, mi a jogi alapja, s hol szerepel a Szervezeti és Működési Szabályzatban egy ilyen eljárásnak a lehetősége.

Többen felvetették: mivel nevükkel ellátva kellene kitölteni a kérdőívet, s a kérdésfeltevés módja eleve irányítottnak tűnik, a válaszokkal később visszaélhet az egyetem. Volt, aki látványosan kettétépte a papírt, mások nem válaszoltak, s akadt, aki aláírás nélkül adta vissza a kitöltött kérdőívet.

Fábián István korábbi rektor is felszólalt, s elmondta: úgy érzi a kérdésekből és az eddigi megnyilatkozásokból, hogy az egyetem vezetői szerint ő és az érintett tanszékek vezetői „szervezték” volna az ellenállást, ezért szívesen távozik, amíg a kollégái kitöltik a papírokat, nehogy közvetlen befolyásolással vádolják meg később. Azt is közölte: ő maga körlevélben kérdezte meg tanszéke munkatársait Putyin díszpolgári címéről, s a visszaküldött válaszok alapján fogalmazták meg a tanszéki állásfoglalást, ezt az interneten nyugodtan ellenőrizheti az egyetem vezetése, ha akarja.