Debreceni Egyetem: arra kérik az afrikai hallgatókat, hogy ne utazzanak haza

Az Ebola-járvány terjedésére tekintettel arra kérik a Debreceni Egyetemen (DE) tanuló afrikai diákokat, hogy a közelgő őszi, illetve téli szünetben ne utazzanak haza, maradjanak Magyarországon - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón pénteken az egyetem rektora.

  • Eduline
A Debreceni Egyetem campusa. Arra kérik az afrikai hallgatókat, hogy ne utazzanak haza
Túry Gergely

Szilvássy Zoltán a megelőző intézkedéssel összefüggésben hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi jelentésére, amely szerint az igazolt megbetegedések száma elérte az ötezret, s becsléseik szerint ez a szám fél év múlva megtízszereződhet. A rektor hozzátette: a hazai oktatási intézmények közül a Debreceni Egyetemre jár a legtöbb, összesen 740, az Ebola-járvánnyal érintett afrikai országokból származó diák.

Szilvássy Zoltán ugyanakkor nyomatékosan kijelentette: nincs drámai helyzet, Debrecenben nincs járványveszély, de miután a járvány növekszik Afrikában, a hallgatók és az intézmény egészségbiztonsága érdekében az egyetem vezetésének meg kell tennie az optimálisnak ítélt lépéseket.

A rektor utalt arra is, hogy több európai országban, így Szerbiában, Csehországban, Franciaországban is szigorításokat vezettek be az Ebola-járvány miatt, ami megnehezítheti az esetlegesen hazautazó hallgatók visszatérését Magyarországra.

Édes István kardiológus professzor, a DE Klinikai Központ főigazgatója elmondta: a Debrecenben tanuló afrikai diákok közül eddig ketten betegedtek meg, mindkettőjükről kiderült, hogy nem Ebola-fertőzöttek, hanem maláriások. 

Elkülönítésük és gyógykezelésük az országos protokoll szerint azonnal megtörtént. Egyébként mindketten Nigériából érkeztek, olyan helyről, amely 700-800 kilométerre fekszik az Ebolával fertőzött területektől - ismertette a részleteket a főigazgató, hozzátéve: a legtöbb afrikai orvostanhallgatójuk Nigériából érkezett, amelyet időközben már ebolamentessé nyilvánítottak.

Elmondta azt is, hogy a szakirodalom szerint az Ebola leghosszabb lappangási ideje három hét, hallgatóik pedig már több mint egy hónapja Debrecenben vannak, vagyis fertőzésmentesnek tekinthetőek.

Az egyetem rektora elegendőnek ítélte a megelőzés szempontjából a hallgatókhoz intézett felhívást. "Zömében orvostanhallgatókról van szó, akik komolyan vesznek egy ilyen jelzést" - tette hozzá Szilvássy Zoltán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.