A Magyar Államkincstár adataival kiegészítve jóval magasabb az egyetemek adósságállománya.
Mint ahogy reggel mi is beszámoltunk róla - a Magyar Idők nyomán -, 1,3 milliárd forintot kell "csak" visszafizetni abból a 100 milliárdból, melyről tavaly az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László számolt be. Az akkor tájékoztatás szerint az egyetemek pontatlanul számláztak - több hiányzott is -, valamint nem a cél szerint használták fel a forrásokat, például a kutatásra kapott összeg egy része működésre ment el.
A Magyar Államkincstár április végi adatai szerint viszont a 28 állami fenntartású felsőoktatási intézménynek összesen 5,456 milliárdos tartozásállománya van, így az uniós visszafizetésekkel együtt közel 5,8 milliárdra rúg az intézmények tartozása.
A legnagyobb lefaragó a Pécsi Tudományegyetem volt, melynek tartozásállománya 1-2 éve még milliárdos nagyságrendű volt, ezúttal mindössze 670 millió forint. A legmagasabb tartozásállománya a Kaposvári Egyetemnek van, 733 millió forintnyi. Egyedül a Budapesti Corvinus Egyetemnek nincs tartozása.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
