A Magyar Államkincstár adataival kiegészítve jóval magasabb az egyetemek adósságállománya.
Mint ahogy reggel mi is beszámoltunk róla - a Magyar Idők nyomán -, 1,3 milliárd forintot kell "csak" visszafizetni abból a 100 milliárdból, melyről tavaly az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László számolt be. Az akkor tájékoztatás szerint az egyetemek pontatlanul számláztak - több hiányzott is -, valamint nem a cél szerint használták fel a forrásokat, például a kutatásra kapott összeg egy része működésre ment el.
A Magyar Államkincstár április végi adatai szerint viszont a 28 állami fenntartású felsőoktatási intézménynek összesen 5,456 milliárdos tartozásállománya van, így az uniós visszafizetésekkel együtt közel 5,8 milliárdra rúg az intézmények tartozása.
A legnagyobb lefaragó a Pécsi Tudományegyetem volt, melynek tartozásállománya 1-2 éve még milliárdos nagyságrendű volt, ezúttal mindössze 670 millió forint. A legmagasabb tartozásállománya a Kaposvári Egyetemnek van, 733 millió forintnyi. Egyedül a Budapesti Corvinus Egyetemnek nincs tartozása.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
