A CEU közleményben reagált a nemrég elfogadott módosításra.
A Közép-európai Egyetem (CEU) elítéli a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításának az Országgyűlés által a mai napon történt elfogadását. Az új törvény nem csak a CEU, de más magyar felsőoktatási- és kutatóintézmények tanszabadságát is veszélyezteti.
- írja közleményében az intézmény.
Mint mi is beszámoltunk róla, a kormánypárti képviselők igen szavazataival elfogadta a Parlament azt a módosító indítványt, mely gyakorlatilag a CEU ellehetetlenítésével ér fel.
“Jogi úton fogjuk megkérdőjelezni a törvénymódosítás alkotmányosságát. Addig is megkérjük a Magyar Kormányt, hogy bocsátkozzon párbeszédbe annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, lehetséges-e a jelen helyzetet rendező megegyezésre jutni. Az ennek eredményeképpen létrejövő kötelező érvényű nemzetközi szerződésnek biztosítania kell a CEU további működését Budapesten, és meg kell védenie a tanszabadságot" ezt már Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora mondta a közlemény szerint.
A CEU változatlan formában fenntartja oktatási programjainak integritását és folytonosságát ebben az időszakban is, és biztosítja minden jelenlegi és jövőbeli hallgatóját, hogy az egyetemünk minden körülmények között folytatja működését.
- olvasható az egyetem állásfoglallásában.
Frissítés: közben az LMP már bejelentette, az Alkotmánybíróságon támadják meg a ma elfogadott módosítást. A budapesti amerikai nagykövetség pedig közölte, az Egyesült Államok továbbra is szót fog emelni a CEU függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
