A Közép-európai Egyetem (CEU) üzleti analitika mesterképzése a legjobb Közép-Európában – derül ki a Quacquarelli Symonds (QS) üzleti mesterképzéseket felmérő rangsorából.
A szeptember 25-én nyilvánosságra hozott lista alapján a CEU üzleti analitika programja a világ 50. legjobbja – olvasható a CEU sajtóközleményében, amely kitér arra is: nemcsak közép-európai, de német, osztrák és svájci képzés sem tudta megelőzni a CEU mesterszakját.
A CEU számításai szerint - a QS nem közölt regionális rangsorokat, ezekre a teljes felmérésből lehet következtetni - az egyetem üzleti analitika mesterképzése a 16. lett Európában. A QS rangsorának készítői összesen 17 ország 75 üzleti analitika mesterképzését vizsgálták.
A CEU pénzügy mesterképzése (MS in Finance) a 89. helyet szerezte meg a QS világrangsorában. „Ezzel a képzés az 53. legjobb Európában, és a 6. legjobb Közép-Európában, beleértve Ausztriát, Németországot és Svájcot, és a harmadik legjobb Közép- és Kelet-Európában. Összesen 33 ország 158 pénzügyi mesterképzését vették alapul a QS nemzetközi rangsorának összeállításához” – írja a CEU.
Az egyetem mindkét programja kiemelkedően teljesített a diákok sokszínűségét, a szakmai elismertséget, az újító szellemet és az ár-érték arányt vizsgáló értékelési kritériumokban.
Itt a legfrissebb felsőoktatási rangsor: hét magyar egyetem került fel a listára
Hét magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorába, köztük a legjobban a Semmelweis Egyetem teljesített. A Semmelweis Egyetem 401-500. helyen végzett a THE rangsorban, ezzel megőrizte korábbi helyét, bár a részeredményekben javítani tudott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
