A CEU nem költözik el Budapestről, de a 2019-ben tanulmányait megkezdő diákoknak Ausztriában kell majd beiratkozniuk, ha a kormánnyal folytatott tárgyalások megrekednek, és a CEU nem kap akkreditációt - mondta az egyetem rektora a Reutersnek.
"Ne várjanak tömött sorokban Bécs felé menetelő diákokat és tanárokat, mert nem lesznek. Bármi is történjen, a laborok, a könyvtárunk és minden más létesítményünk megmarad, és továbbra is fenntartjuk őket" - idézte Michael Ignatieff nyilatkozatát az Index.
A 2016 óta regnáló Ignatieff elismerte, hogy aktívan keresnek egy újabb campus céljaira megfelelő helyszínt Bécsben, és már tárgyaltak is a helyi hatóságokkal. Hozzátette: ha a szükség úgy hozza, a bécsi campusnak jövő szeptemberre működőképesnek kell lennie. "A CEU be fogja tartani a magyar törvényeket, ezt garantálhatom. A bécsi campust viszont akkor is megnyitjuk, ha marad a jelenlegi helyzet, és ott is lesz oktatás, ahogy a Bard Egyetemen is. Ha nem sikerül megegyezni a magyar kormánnyal, akkor a bécsi campus kiemeltebb szerepet kap és a Bardon tervezett programot is kibővítjük - mindemellett a CEU maradni fog Budapesten" - mondta.
A Reutersnek két tervet vázolt fel. Az első, hogy az 1300 diák marad Budapesten sőt, további 700-at vesznek fel melléjük. A B-terv szerint a 2019-es évfolyam, úgy 500 diák, Bécsben kezdi meg tanulmányait, és az utána következő évfolyamokkal is ez történik, míg a már beiratkozott diákok Budapesten fejezik be tanulmányaikat.
Ignatieff szerint a soron következő két hónap nagyon fontos lesz az egyetem életében, és hozzátette, hogy az Orbán-kormánytól semmilyen arra mutató jelzés nem érkezett, hogy ne sikerülne egyességre jutniuk.
Bizonyos értelemben biztonsági lépés - ezért alapít kampuszt Bécsben a CEU?
Bizonyos szempontból biztonsági szempontból nyitnak kampuszt Bécsben, de bíznak abban, hogy megegyeznek a magyar kormánnyal - mondta a CEU rektorhelyettese az ATV-nek. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyetértési nyilatkozatot írt alá Bécs városa a Közép-európai Egyetemmel egy kampusz létesítéséről.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
