Már elérhető a Bursa Hungarica pályázati anyaga az önkormányzatok honlapján. Hol lehet pályázni és kik pályázhatnak? Itt a válasz.
Mivel a Bursa Hungarica egyrészről intézményi (iskolai), másrészől önkormányzati pályázat, az önkormányzatoknak minden évben külön kell csatlakozniuk. A jelentkezőknek november 6-ig lehet pályázni a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatra, melynek pályázati anyaga már elérhető az önkormányzatok honlapján.
A Bursa Hungarica ösztöndíj szuper lehetőség egyemisták, de a végzős középiskolások számára is. Ugyanis azok, akik végzősök, és tudják, hogy jelentkezni fognak egyetemre, szintén pályázhatnak.
Már kiírták a pályázatot, erre az ösztöndíjra elsőévesek is jeletkezhetnek
Most kezditek az egyetemet és szeretnétek egy kis támogatást? Mit kell tennetek és meddig pályázhattok a Bursa Hungarica ösztöndíjra? Itt a válasz: Mi is ez az ösztöndíj? Az ösztöndíjprogram célja a hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányainak támogatása, az ösztöndíjat a települési, illetve a megyei önkormányzat, valamint az adott egyetem, főiskola biztosítja.
A pályázat benyújtásának határideje: 2018. november 6. Mindezt az EPER-Bursa rendszerében kell megtennetek, ahol egy dokumentumokat kitöltve, kinyomtatva, végül az önkormányzathoz postázva pályázhattok.
Az A pályázati felhívás az egyetemistáknak, a B pedig a végzős középiskolásoknak szól. Ezeket itt éritek el.
Ösztöndíj, nem csak egyetemistáknak: infók és határidők
Egy hónap múlva ilyenkor már vészesen közel lesz a Bursa Hungarica ösztöndíj leadásának határideje. Hol lehet pályázni és kik pályázhatnak? A Bursa Hungarica ösztöndíj szuper lehetőség egyemisták, de a végzős középiskolások számára is. Ugyanis azok, akik végzősök, és tudják, hogy jelentkezni fognak egyetemre, szintén pályázhatnak. A pályázat benyújtásának határideje: 2018.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
