Közeledtek az álláspontok az Európai Bizottsággal a felsőoktatási törvény előző heti módosításáról - tájékoztatta az MTI-t kedden Brüsszelben Palkovics László oktatási államtitkár, aki Frans Timmermansszal, a bizottság első alelnökével tárgyalt. Az államtitkár szerint az Európai Bizottság alelnöke megértette a magyar kormány érvelését.
Palkovics László elmondta: tárgyalásain kiemelte, a sajtóhírekkel ellentétben a vitatott törvénymódosítás semmilyen módon nem érinti a Magyarországon működő egyetemek autonómiáját, működését.
Hangsúlyozta, a kormánynak nem áll szándékában semmilyen egyetemet megszüntetni, sem a Magyarországon bejegyzett, magyar akkreditációval rendelkező Közép-európai Egyetemet, sem pedig az amerikai akkreditációjú Central European Universityt, amely bár az Egyesült Államokban van bejegyezve, ott nem végez oktatási tevékenységet.
Palkovics arra is felhívta Timmermans figyelmét, hogy sem a Közép-európai Egyetem, sem a Central European University működése nem kerül veszélybe, még akkor sem, ha utóbbinak nem sikerül teljesítenie az új törvényben foglalt feltételeket, mert más formában ugyan, de ebben az esetben is folytatni tudnák a tevékenységüket, és még az üzleti modelljük sem feltétlenül sérülne.
Áder aláírta a lex CEU-t, majd saját lánya iskolája kezdett tiltakozni ellene
Annyira nem volt váratlan az amerikai-brit egyetem reakciója, mert épp úgy működik, ahogy a CEU-nak ezután nem lesz szabad. A Richmond University is kiáll a CEU maradása mellett, ezt a 444 szúrta ki. Erre az egyetemre jár Áder Orsolya, a köztársasági elnök lánya, ahogy arról mi is beszámoltunk tegnap.
Hozzátette, "nagyon nagy esélyt" lát rá, hogy a Central European University a jelenlegihez hasonló formában működjön a jövőben is Budapesten. "A kormány részéről megvan az a szándék és nyitottság, hogy bármilyen megoldásról tárgyaljon. Én azt gondolom, hogy megoldást fogunk találni" - mondta.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára Frans Timmermans mellett Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztossal is tárgyalt kedden Brüsszelben.
A biztosok kollégiuma szerdai ülésén napirendre vesz "aktuális magyarországi témákat", köztük a CEU-t is érintő jogszabályt, hogy megvizsgálja, összhangban áll-e az uniós joggal.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
