Botrány az elitegyetemen: ha nincs elég pénz, nem engednek tanulni?

Legalább 21 ezer fontról, vagyis 7,5 millió forintról kellett igazolást bemutatnia egy brit felvételizőnek, az Oxford...

  • Eduline
Wikipedia

Legalább 21 ezer fontról, vagyis 7,5 millió forintról kellett igazolást bemutatnia egy brit felvételizőnek, az Oxford szerint ugyanis azok a diákok, akiknek nincs legalább ennyi pénzük, gyakran félbehagyják a mesterképzést - írja a Daily Mail. A 26 éves Damien Shannon szerint az egyetem diszkriminálja a szegényebb tanulókat, ezért beperelte az intézményt. Jövő hónapban kezdődik a tárgyalás.

A hallgatót gazdaság- és társadalomtörténet szakra vették fel. Hogy az első tanévre kifizethesse a 9000 fontos tandíjat, kölcsönt vett fel, az egyetem szerint azonban azt is bizonyítania kellene, hogy a megélhetéshez szükséges pénz is a rendelkezésére áll. A diák részmunkaidős állást akar szerezni, ezt azonban az intézmény nem vette figyelembe.

A korábbi brit munkaügyi miniszter támogatja a hallgatót: szerinte az, hogy egy diák mennyi pénzből él, illetve mikor és miből teremti azt elő, magánügy, ráadásul 12-13 ezer fontnál jóval kevesebb is elég egy évre, ha valaki nem szórja a pénzt. Az Observer szerint a perben az egyetem arra fog hivatkozni: azért van szükség a pénzre már a képzés elején, hogy a diákok csak a tanulásra koncentrálhassanak, és ne kelljen pénzügyi problémákon rágódniuk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.