Orbán Viktor a Fidelitas tagjaival "egyeztetett" szombaton
"Szerdán végleges döntéseket hoz a kormány a felsőoktatási felvételiről" - jelentette be Balog Zoltán...
Eduline
Balog Zoltán semmit nem árult el arról, pontosan hogyan fog kinézni a keretszámok nélküli felvételi rendszer
MTI / Kovács Attila
"Szerdán végleges döntéseket hoz a kormány a felsőoktatási felvételiről" - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a vasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető megismételte Orbán Viktor szombati bejelentését: eltörlik a keretszámrendszert, a támogatási formákat összevonják, a "minőséget teljesítő diákok közül pedig mindenkit felvesznek" az egyetemekre és főiskolákra. Hozzátette: ennek két feltétele van, hogy a hallgatók megszerezzék a diplomát, és "kinyilvánítsák, hogy Magyarországon kívánnak elhelyezkedni".
Balog Zoltán - a kormányfővel ellentétben - egyébként nem említette a 240 pontos bekerülési határt, mindössze annyit mondott, hogy azokat veszik fel az intézményekbe, akik "minőséget teljesítenek", sőt Giró-Szász András kormányszóvivő külön kiemelte, hogy a 2012-es felvételin volt ennyi a minimumpontszám, az, hogy változtatnak-e ezen, a tárgyalásokon fog eldőlni.
A tárcavezető azt mondta: a keretszám "nem korrekt dolog azokkal szemben, akik ma tanulni szeretnének", és hogy a miniszterelnök által bejelentett változás "nem a koncepciót változtatja, hanem egy elemét teszi világossá", a felsőoktatás átalakításán már 2011 óta dolgozik a kormány.
A Fidelitas tagjaival volt romkocsmában Orbán
Újságírói kérdésre Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: Orbán Viktor szombaton a Fidelitas meghívására érkezett az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyre - erről itt olvashattok. A HÖOK korábban meghívta Orbán Viktort a hallgatói szervezet szerda esti egyetemi fórumára, de a miniszterelnök nemet mondott, és közölte, hogy ez az oktatásért felelős miniszter, Balog Zoltán feladata.
A kormányfő a szombati fidelitasos találkozó után nyilatkozott először az "új felsőoktatási rendszerről" - azt mondta, az "egyeztetésen" nyilvánvalóvá vált a számára, hogy a keretszámokra úgy tekintenek a diákok mint egy sorompóra, amely elzárja előlük a felsőoktatást, ezért eltörlik a keretszámszabályozást.
Nem marad el a hétfői demonstráció
A Humán Platform hétfő délutánra szervezett demonstrációt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete elé - a megmozdulás a szervezet vasárnapi közleménye szerint nem marad el. A Hallgatói Hálózat szombati állásfoglalásában az olvasható: az érintettek bevonásán alapuló konzultációt nem válthatja ki semmilyen PR-akció, csak nyílt tárgyalásokon megszületett átalakítást fogadnak el.
"Elfogadhatatlan, hogy a kormány a felvételi jelentkezési határidő előtt két hónappal, tízezrek több éves munkáját és álmait a kukába dobva dobálózik az ország jövőjével. A Hallgatói Hálózat nem azért tiltakozott a keretszámok drasztikus csökkentése ellen, hogy pár héttel a jelentkezési határidő előtt Orbán azt egy még kiszámíthatatlanabb rendszerrel cserélje fel. A kormány legújabb titkos terve széleskörű konzultáció és nyilvánosságra hozott tanulmányok híján nem jelenthet megoldást a felsőoktatás, a fiatalok problémáira” – írták közleményükben.
A Hallgatói Hálózat és a Diákellenállás a Felsőoktatásért nevű csoport több tagja videóüzenetben válaszolt Orbán Viktor szombati bejelentésére.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
