A rendőrség is nyomozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mosdójában feltűnő kukkoló ügyében - írja a Bors.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, furcsa figyelmeztetés fogadja a hallgatókat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „E” épületének egyik mosdójában.
"Az utóbbi napokban ismét elszaporodott azon esetek száma, amikor illetéktelen személyek a fülkében elrejtőzve, a válaszfalon átnyúlva felvételeket készítenek a másik fülkében tartózkodókról" - írják a lapon, amelyet a 444 hozott nyilvánosságra.
A Bors most azt írja, hogy a kukkoló évek óta rettegésben tarthatja a Műegyetem női hallgatóit. "Egy csoporttársam elmondta, hogy ő a WC-n ült, mikor felnézett a tartályra, hogy van-e papír. Ekkor látta meg a telefont. Ráüvöltött a kukkolóra, de mire kiment, a férfi felszívódott" - mesélte a lapnak egy volt BME-s hallgató az "E" épület hatodik emeleti mosdójáról, az egyetemista az óra után jelentette az esetet az épület biztonsági őreinek.
Az egyetem kamerafelvételei alapján viszont lehetetlen volt megállapítani, ki a kukkoló, hiszen a kamerák csak a bejárat környékén vannak, a mosdók körül nem. A rendőrség a lapot úgy tájékoztatta, a legutóbbi esettel kapcsolatban nyomozást rendeltek el, de azt április 4-én felfüggesztették, mivel nem tudták megállapítani az elkövető személyét.
Furcsa figyelmeztetés fogadja a BME mosdójában az egyetemistákat
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „E" épületének egyik vécéjében az alábbi figyelmeztetés fogadja a hallgatókat - írja a 444. "Az utóbbi napokban ismét elszaporodott azon esetek száma, amikor illetéktelen személyek a fülkében elrejtőzve, a válaszfalon átnyúlva felvételeket készítenek a másik fülkében tartózkodókról" - írják a lapon, amelyet a 444 hozott nyilvánosságra.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
