"Értetlenül állunk": a minisztériumnál kopogtat a GTK miatt a BME

"Értetlenül állunk azon tény előtt, hogy a fenntartó kezdeményezi a GTK-nak a BME szervezetéből való kiválását és az ELTE szervezetébe történő beolvadását" - írja közleményében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetése, a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok azt kérik az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy változtassa meg döntését.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Ahogy arról korábban beszámoltunk

, az oktatási államtitkárság hétfőn közleményben közölte: kezdeményezik, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi kara 2017-től augusztus 1-jétől az ELTE részeként működjön tovább.

Mint írták, álláspontjuk szerint a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a kar és az egyetem az oktatási-kutatási értékek és hallgatói érdekek sérelme nélkül működjön tovább, az egyetem a fenntartó kérése ellenére, az egyetemen belüli érdekeltekkel folytatott párbeszéd eredményként sem tudta megnyugtató módon rendezni a vitás helyzetet.

Az ELTE szenátusa következő, december 12-i ülésén tárgyalja meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara intézményhez való áthelyezését.

"Lelkiismeretük szerint"

A BME vezetői közleményükben nemcsak a minisztériumot kéri a döntés visszavonására. "A BME egységének megőrzése a magyar felsőoktatásnak és az iparnak is alapvető érdeke", ezért az ELTE vezetését és szenátusától azt kérik, "hogy döntésüket, természetesen lelkiismeretük szerint, a fentiek mérlegelésével hozzák meg".

Igaz, az ELTE keddi közleménye arra utal, az egyetemnek nincs ellenére az integráció, "az utóbbi több mint 15 év valamennyi jelentősebb felsőoktatási intézményrendszeri átalakításában folyamatosan jelen volt a fenntartói igény és az egyetemvezetési törekvés arra, hogy az ELTE képzési és tudományos portfóliója ebbe az irányba jelentősen bővüljön".

A rektor szerint mindenki veszítene

"Akár néhány tanszék vagy egyes intézetek más egyetemhez való csatolása is megbontaná a BME-n folyó műszaki, gazdasági, természettudományi, és humán képzések integritását, és elképzelhetetlen helyzetbe hozná a több mint ezer GTK-n tanuló műszaki menedzser hallgatót és a GTK mintegy 6 ezer hallgatóját (nappalit és levelezőt együttvéve), és a BME összes hallgatója és egysége számára is hátrányos lenne" - írják.

"Kijelentjük, hogy a törvényes lehetőségek határain belül mindent megteszünk a BME oktatóinak, munkatársainak, hallgatóinak és akkreditált szakjainak megőrzésére" - zárul a közlemény.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.