Valami furcsa dolog történik a felsőoktatásban: franchise egyetemeké a jövő?

A nemzetközi rangsorokat még mindig az angolszász egyetemek vezetik, ennek ellenére egyre több oktatáskutató hívja fel a figyelmet arra, hogy néhány évtized múlva talán már nem az Egyesült Államok és Európa lesz a felsőoktatás globális központja, hanem Ázsia és az Öböl-menti államok.

  • Eduline

Ezek az országok dollármilliárdokat fordítanak a legeredményesebb kutatók, oktatók és a legtehetségesebb hallgatók megszerzésére (jelentős bevételkieséssel fenyegetve a külföldi hallgatókat borsos tandíjért oktató Egyesült Államokat és Egyesült Királyságot).

Ráadásul nemcsak új egyetemek létrehozására és a meglévők fejlesztésére költenek, hanem az úgynevezett franchise-egyetemekben is nagy jövőt látnak. A párizsi Sorbonne után a New York-i Egyetem  is campust nyitott Abu-Dzabiban, méghozzá egy 27 négyzetkilométeres sivatagi szigeten, ahová nemcsak az oktatás színvonala és a luxuskörülmények vonzzák hallgatók ezreit − a szigeten egymást érik a múzeumok, a golfpályák és a strandok −, hanem a bőkezű juttatások is.

Katarban 2003-ban nyitották meg a hatalmas egyetemvárost, az Education Cityt, ahol kilenc egyetem − többek között a Carnegie Mellon, a Northwestern és a Georgetown egy-egy „fiókintézménye” − kínál képzéseket, míg a Dubai International Academic City tizenhárom nemzetközi egyetemén már több mint 12 ezren tanulnak.

A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.

Friss nemzetközi rangsor: hét magyar egyetem jutott a legjobbak közé, tarol a CEU

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.