A nemzetközi rangsorokat még mindig az angolszász egyetemek vezetik, ennek ellenére egyre több oktatáskutató hívja fel a figyelmet arra, hogy néhány évtized múlva talán már nem az Egyesült Államok és Európa lesz a felsőoktatás globális központja, hanem Ázsia és az Öböl-menti államok.
Ezek az országok dollármilliárdokat fordítanak a legeredményesebb kutatók, oktatók és a legtehetségesebb hallgatók megszerzésére (jelentős bevételkieséssel fenyegetve a külföldi hallgatókat borsos tandíjért oktató Egyesült Államokat és Egyesült Királyságot).
Ráadásul nemcsak új egyetemek létrehozására és a meglévők fejlesztésére költenek, hanem az úgynevezett franchise-egyetemekben is nagy jövőt látnak. A párizsi Sorbonne után a New York-i Egyetem is campust nyitott Abu-Dzabiban, méghozzá egy 27 négyzetkilométeres sivatagi szigeten, ahová nemcsak az oktatás színvonala és a luxuskörülmények vonzzák hallgatók ezreit − a szigeten egymást érik a múzeumok, a golfpályák és a strandok −, hanem a bőkezű juttatások is.
Katarban 2003-ban nyitották meg a hatalmas egyetemvárost, az Education Cityt, ahol kilenc egyetem − többek között a Carnegie Mellon, a Northwestern és a Georgetown egy-egy „fiókintézménye” − kínál képzéseket, míg a Dubai International Academic City tizenhárom nemzetközi egyetemén már több mint 12 ezren tanulnak.
A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
