Valami furcsa dolog történik a felsőoktatásban: franchise egyetemeké a jövő?
A nemzetközi rangsorokat még mindig az angolszász egyetemek vezetik, ennek ellenére egyre több oktatáskutató hívja fel a figyelmet arra, hogy néhány évtized múlva talán már nem az Egyesült Államok és Európa lesz a felsőoktatás globális központja, hanem Ázsia és az Öböl-menti államok.
Eduline
Ezek az országok dollármilliárdokat fordítanak a legeredményesebb kutatók, oktatók és a legtehetségesebb hallgatók megszerzésére (jelentős bevételkieséssel fenyegetve a külföldi hallgatókat borsos tandíjért oktató Egyesült Államokat és Egyesült Királyságot).
Ráadásul nemcsak új egyetemek létrehozására és a meglévők fejlesztésére költenek, hanem az úgynevezett franchise-egyetemekben is nagy jövőt látnak. A párizsi Sorbonne után a New York-i Egyetem is campust nyitott Abu-Dzabiban, méghozzá egy 27 négyzetkilométeres sivatagi szigeten, ahová nemcsak az oktatás színvonala és a luxuskörülmények vonzzák hallgatók ezreit − a szigeten egymást érik a múzeumok, a golfpályák és a strandok −, hanem a bőkezű juttatások is.
Katarban 2003-ban nyitották meg a hatalmas egyetemvárost, az Education Cityt, ahol kilenc egyetem − többek között a Carnegie Mellon, a Northwestern és a Georgetown egy-egy „fiókintézménye” − kínál képzéseket, míg a Dubai International Academic City tizenhárom nemzetközi egyetemén már több mint 12 ezren tanulnak.
A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.