El kell indulni abba az irányba, hogy az állam ne finanszírozza, ne támogassa a felsőoktatást, hanem rendelje meg...
El kell indulni abba az irányba, hogy az állam ne finanszírozza, ne támogassa a felsőoktatást, hanem rendelje meg világosan, mit kér a felsőoktatástól, és ezt fizesse ki – mondta Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az Információs társadalom parlamentje című konferencián.
A helyettes államtitkár szerint az államnak érdeke, hogy a befektetése megtérüljön, ezért köt a hallgatókkal szerződést a társadalmi hasznosság érdekében. Hozzátette: a felsőoktatásnak a tankönyv- és a házifeladat-logika helyett a kollektív tudásépítés élményét kell nyújtania.
Kis Norbert szerint a diákok ma úgy érkeznek az egyetemre, hogy már kialakították a maguk személyes, egyéni tanulási környezetét és módszereiket, ehhez megvan a saját házi technológiájuk, számítógépük, és ebben a virtuális környezetben hatékonyan tudnak tanulni. "Ha innen akarjuk a diákokat visszarángatni az iskolapadba, a nagy előadótermekbe, és jegyzetelésre kényszeríteni őket, akkor tévúton járunk" - mondta.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
