Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Több mint 750 ezer külföldi hallgató tanul amerikai egyetemeken, sokan közülük komoly problémával küzdenek.

Évről évre emelkedik a külföldi hallgatók számra az Egyesült Államokban, számuk mára meghaladja a 750 ezret.
A legtöbben Ázsiából érkeznek. Az ázsiai és az amerikai oktatás közti különbségeket pedig a külföldi diákok többsége nem egykönnyen dolgozza fel. Főleg az okoz gondot a kínai diákoknak, hogy a vitákra épülő amerikai oktatás idegen számukra, hiszen a kínai oktatásban minden kérdésre megvan a kész válasz.
Egyre többen érkeznek Szaúd-Arábiából is, számukra pedig a két országban tapasztalható eltérő nemi szerepek okozhatnak problémát. Ők szokatlannak találhatják, hogy utasításokat kell elfogadniuk egy női professzortól.
Sokszor még az az európaiak is idegennek találják az amerikai egyetemeket. Egy norvég diákot idéz a Quartz, aki szerint annyira szemérmesen fogalmaznak a szemináriumokon, hogy képtelenség kényes kérdésekről vitatkozni.
A fentiek miatt aztán egy csomó külföldi diák csak honfitársaival, vagy más külföldi diákkal barátkozik, de 40 százalékuk egyszerűen magára marad. Egy kuatatás szerint főleg a kelet-ázsiai diákok magányosodnak el az Egyesült Államokban töltött diákéveik alatt.
(QZ)
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.