Fordulat: menesztették a dékánt, most oktatóként mégis visszatér egy időre

Andor György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdasági karának tavaly menesztett dékánja is elkezdi a munkát az egyetemen, olyan tárgyakat visz, amelyeket más nem tud oktatni.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Már hétfőn folytatják a tanítást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gazdasági karán az onnan az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) távozó oktatók – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, visszatér Andor György korábbi dékán is.

A BME GTK volt dékánját, Andor Györgyöt novemberben menesztette az egyetem vezetése, miután kiderült, a kart érintő problémák miatt a dékán egyeztetésekbe kezdett az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) egy esetleges kiválásról-beolvadásról

A BME gazdasági karát nyáron hagyta ott mintegy negyven oktató, és ment át az ELTE formálódó gazdasági intézetébe, sajtóhírek szerint azért, mert a BME-n állítólag nem teljesült az intézmény ígérete, hogy megoldást találnak a GTK által korábban felvetett problémák orvoslására.

Az őszi félév megkezdése előtt a két egyetem azonban megállapodást kötött. Az együttműködés lényege, hogy az ELTE GTI munkatársai a most következő tanévben a BME GTK összes gazdaságtudományi alap- és nappali mesterszakján, a számvitel mesterszakon, valamint az MBA szak kifutó évfolyamán oktatják a pénzügyi, számviteli és jogi tárgyakat, illetve e témakörökben továbbviszik a projektfeladatok, szakdolgozatok, diplomatervek konzultációit is.

Mi lesz a BME gazdasági karával? Megállapodott az ELTE és a Műegyetem

Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete (GTI) átmeneti jelleggel oktatási szolgáltatást végez a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) képzésein. Mint korábban mi is írtunk róla, nagy gondokkal kellett megküzdeni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a tanévkezdés előtt. A gazdaságtudományi karról távozott negyven oktató hiánya felboríthatta volna az intézmény életét, azonban most már hivatalosan is megállapodtak az oktatókat átvevő ELTE-vel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.