A rektorok is beszálltak a felsőoktatási harcba

A felsőoktatási törvény tervezete nem ad választ a felsőoktatási jelenlegi problémáira – nyilatkozta a Magyar Rektori...

  • MTI

A felsőoktatási törvény tervezete nem ad választ a felsőoktatási jelenlegi problémáira – nyilatkozta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a testület pécsi ülésének szünetében, pénteken.

Bódis József újságíróknak elmondta, a jelenlegi tervezet nem ad választ arra, hogyan kell a minőségi struktúraváltást megvalósítani, és arra sem, hogy pontosan milyen struktúrában működik a továbbiakban a felsőoktatás. Az MRK-elnök szerint a tervek szerint a struktúraváltással összefüggő több fontos kérdést pusztán kormányrendelettel kíván szabályozni a kabinet. 

A rektori konferencia elnöke szerint a kormányrendeletek nem tudják a kiszámíthatóságot szolgálni, e nélkül pedig a felsőoktatás nem működhet jól. Hozzátette: az általa ismert jogszabálytervezet nem fogja megszüntetni a felsőoktatás ma ismert bizonytalanságait. 

Az MRK elnöke elmondta: összesen több mint háromszáz ponton szeretnék elérni a tervezet módosítását a végszavazás előtt; igényeikkel eddig is és a pénteki ülésen várhatóan megfogalmazandó javaslatokkal is a parlamenthez, illetve az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságához fordulnak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.