Ki kell-e fizetni az államnak a passzív egyetemi félévekért? Hogyan változhat a hallgatói szerződések tartalma? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Azt olvastam a hallgatói szerződésben, hogy azokat a féléveket kell visszafizetni, amiket az állam támogatott. Ha felvesznek egy egyetemre, és az első két félévet passzívra teszem a beiratkozás után, és esetleg el sem kezdem az iskolát (azaz a két passzív félév után kiiratkozok), akkor nem kell semmit sem visszafizetnem/ledolgoznom, és nem fogok semmivel sem tartozni a magyar államnak?
Csak a "felhasznált" féléveket számolják, a passzív féléveket nem - vagyis nem kell fizetned. Fontos, hogy a hallgatói szerződéseket módosítják majd, a változtatások pedig azokra is vonatkoznak, akik 2012-ben írták alá a dokumentumot. Döntés még nincs, de a felsőoktatási államtitkár már beszélt a lehetséges változásokról, cikkünket itt olvashatjátok el.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
