A felsőoktatás nem munkaerőképzés: ezt állítja egy professzor

Azt is megmondja, mi alapján érdemes szakot választani.

  • Eduline

Rhett Allain fizikaprofesszor a Wiredbe írt publicisztikát arról, hogy egyáltalán nem probléma, ha a felsőoktatás nem egyes munkákra készít fel, sőt.

Allain szerint egyébként sem szabadna gazdasági okokból szakot választani. Két dolog kell ugyanis - írja -, egyrészt az érdeklődés, és kisebb részben a nehézség. Mindenképp olyan szakot érdemes választani, ami érdekel, még ha sok unalmas rész is lesz majd a tanulmányok alatt. Nem érdemes a könnyűnek ítélt szakokat sem választani, hiszen azokban nincs semmi kihívás.

Ráadásul azért sem érdemes összekeverni a felsőoktatást a munkaerőképzéssel, mert rengeteg olyan munkakör van manapság, ami 10 évvel ezelőtt nem is létezett, így valószínű, hogy pár év múlva szintén újak jönnek majd létre, amire ma még lehetetlen szakembereket képezni.

Allain szerint, akit érdekel, nyugodtan menjen művészettörténésznek, hiszen később egy csomó más munkakörben is el tud helyezkedni, a tanulással pedig jobb ember lesz. Szerinte a főiskola ugyanis olyan, mint az edzőterem: az ember fut, súlyt emel, kosarazik, mindezt azért, hogy fitt legyen, és jobban teljesítsen az élet egyéb területein.

Érdemes elolvasni az írás többi részét is, itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.