A felsőoktatás nem munkaerőképzés: ezt állítja egy professzor

Azt is megmondja, mi alapján érdemes szakot választani.

  • Eduline

Rhett Allain fizikaprofesszor a Wiredbe írt publicisztikát arról, hogy egyáltalán nem probléma, ha a felsőoktatás nem egyes munkákra készít fel, sőt.

Allain szerint egyébként sem szabadna gazdasági okokból szakot választani. Két dolog kell ugyanis - írja -, egyrészt az érdeklődés, és kisebb részben a nehézség. Mindenképp olyan szakot érdemes választani, ami érdekel, még ha sok unalmas rész is lesz majd a tanulmányok alatt. Nem érdemes a könnyűnek ítélt szakokat sem választani, hiszen azokban nincs semmi kihívás.

Ráadásul azért sem érdemes összekeverni a felsőoktatást a munkaerőképzéssel, mert rengeteg olyan munkakör van manapság, ami 10 évvel ezelőtt nem is létezett, így valószínű, hogy pár év múlva szintén újak jönnek majd létre, amire ma még lehetetlen szakembereket képezni.

Allain szerint, akit érdekel, nyugodtan menjen művészettörténésznek, hiszen később egy csomó más munkakörben is el tud helyezkedni, a tanulással pedig jobb ember lesz. Szerinte a főiskola ugyanis olyan, mint az edzőterem: az ember fut, súlyt emel, kosarazik, mindezt azért, hogy fitt legyen, és jobban teljesítsen az élet egyéb területein.

Érdemes elolvasni az írás többi részét is, itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.