Hivatalos: meghosszabbították a szabad felhasználású diákhitelek kamatstopját
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Leköszönt Bugár Csaba volt elnök, és kiderült, ki veszi át a helyét.
Badics Lászlót nevezték ki a Diákhitel Központ Zrt. új elnök-vezérigazgatójának – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményből.
A közlemény szerint az új vezető feladata a folytonosság biztosítása, valamint a Diákhitel Központ jövőbeni működési struktúrájának előkészítése lesz. Bugár Csaba elnök-vezérigazgatói megbízatása 2026. július 10-i hatállyal szűnt meg.
Badics László szakmai pályafutását a LinkedIn-profilja alapján 2003-ban kezdte az OTP Banknál, majd 2017-ben az MKB Bankhoz szerződött, ahol több vezetői pozíciót is betöltött, legutóbb regionális vezetőként dolgozott – vette észre a HVG. A felsőzsolca.hu idén januárban arról számolt be, hogy „Felsőzsolca gazdaságának erősítéséért polgármesteri elismerésben részesült az MBH Bank felsőzsolcai fiókjának régióvezetőjeként.” Badicsot júniusban a Magyar Fejlesztési Bank stratégiai igazgatójává nevezték ki, az MFB tájékoztatása szerint ezt a tisztségét továbbra is megtartja.
A Diákhitel Központ az elmúlt években többször került a figyelem középpontjába. Az intézményt 2018 és 2022 között Magyar Péter vezette, aki néhány hónappal azután távozott a posztról, hogy napvilágot láttak a felnőtt- és szakképzésben igényelhető képzési hitelekkel kapcsolatos tömeges visszaélések.
A szakképzési hitelt 2021 májusában vezették be, amit megigényelhetett gyakorlatilag bármelyik szakmát tanuló magyar állampolgár, aki elmúlt 18, de még nem volt 55 éves. A szabad felhasználású, kedvező feltételű konstrukcióval akár 1,2 millió forinthoz is hozzá lehetett jutni hitelbírálat és fedezet nélkül, amelyet a bűnözői csoportok is kihasználtak: úgynevezett „kamudiákokat” írattak be képzésekre, és velük vetették fel a hitelt. A hálózat főleg Borsodban élő, szegényebb és képzetlenebb embereket vett rá arra, hogy jelentkezzenek tanulónak és igényeljék meg a kölcsönt, amelynek jelentős része a bűnszervezetnél landolt.
A Diákhitel Központ szerint a visszaélésre utaló jeleket már 2021 őszén észlelték, a gyanús hiteligénylések nagy részét pedig még a folyósítás előtt kiszűrték és felfüggesztették. Magyar Péter 2022. március 1-jén közös megegyezéssel távozott a Diákhitel Központ éléről, de lemondásának okát akkor nem hozták nyilvánosságra, így hivatalosan nem ismert, hogy a döntés összefüggésben állt-e a visszaélések ügyével.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint nagyon fontos a diákok mentális egészségének megőrzése, mert sok szülőnek nagyon magasak az elvárásai.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Mitől jó egy középiskola, milyen szempontokat érdemes mérlegelni az intézmény kiválasztásakor, és mennyire alkalmas a jelenlegi felvételi rendszer arra, hogy a gyerekek a számukra megfelelő helyre kerüljenek?
Elérhetővé vált a KIFIR tanulmányi területkeresője, amelyben a középiskolába készülő diákok és szüleik már böngészhetik a középiskolák meghirdetett képzéseit és felvételi tájékoztatóit. Az írásbeli vizsgahelyszínek keresőjének megnyitására azonban még várni kell.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.