Az állami ösztöndíjon felül további anyagi támogatásra számíthatnak az egyetem hallgatói.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új ösztöndíjtípust vezet be a jó tanulmányi eredményt elérő hallgatók számára. A Pázmány Péter tanulmányi ösztöndíj az állami ösztöndíjas alap-, mester- és osztatlan képzésben tanulókat érinti, akik az adott félévben tanulmányi ösztöndíjra jogosultak.
Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a Pázmányon
A jogosultságot minden félévben egy meghatározott időpont alapján állapítják meg: a tavaszi félévben március 10-én, az őszi félévben pedig október 10-én vizsgálják, kik felelnek meg a feltételeknek.
Az új támogatás összege a hallgatónak megállapított teljes féléves tanulmányi ösztöndíj felével egyezik meg. Az egyetem ezt az összeget egy alkalommal, egy összegben utalja a jogosultaknak a félév elején.
A kifizetésre a tanulmányi ösztöndíj első két havi részletének folyósítása után, legfeljebb 15 napon belül kerül sor. A mostani félévben ez azt jelenti, hogy az érintett hallgatók legkésőbb március végéig számíthatnak a plusz támogatásra.
Az intézmény szerint a cél az, hogy a kiemelkedően teljesítő hallgatók már a félév elején nagyobb anyagi segítséget kapjanak, ami megkönnyítheti számukra a tanulmányokra való koncentrálást.
A párt felzárkóztató programokkal is segítené a felsőoktatásba való bejutást és egyértelmű célként fogalmazza meg, hogy a magyar diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
