Az állam egy peres eljárásban maga is elismerte: nem készült hatástanulmány és tervdokumentáció, valamint engedélyezési eljárás sem indult annak érdekében, hogy az iskola épületébe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző kara költözhessen.
Hiába ígérte az állam, hogy 2025 őszétől már tanárképzés indul a volt Dugonics utcai iskola épületében, az ingatlan jelenleg üresen áll és pusztul – erről posztolt a Facebookon Józsefváros polgármestere, Pikó András.
A VIII. kerületi épületet korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítésére hivatkozva sajátította ki az állam. Az ígéret szerint az egyetem tanárképző kara költözött volna ide, és 2025 őszén már hallgatók vehették volna birtokba az ingatlant. Ehhez képest az épület jelenleg üres, állapota folyamatosan romlik.
A polgármester bejegyzése szerint a kormány egy peres eljárásban maga ismerte el, hogy a projekthez nem készült hatásvizsgálat, nincs tervdokumentáció, és engedélyezési eljárás sem indult. Vagyis – a kerületvezetés állítása szerint – a kisajátítás mögött nem állt konkrét, előkészített fejlesztési terv.
Az ügy azért is különösen érzékeny, mert az önkormányzat a területen eredetileg bérlakásokat akart építeni és felújítani. A beszámoló szerint ehhez már kész tervek, sőt testületi döntés is született, a beruházás azonban az állami kisajátítás miatt meghiúsult.
A polgármester szerint most éveken át nézhetik a környéken élők az üresen álló, romló állapotú épületet.
Egy 2024 április elején benyújtott salátatörvény alapján a kormány tíz józsefvárosi ingatlant – többségében lakóházakat – sajátítana ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tervezett tanárképző központjára hivatkozva. Az Országgyűlés április 30-án el is fogadta a törvényt, amely állami tulajdonba helyezte a Józsefvárosi Önkormányzat több ingatlanát, így lakóházakat és a Dugonics utcai iskolaépületet is. Ennek értelmében ezek az épületek – többek között 8 lakóingatlan, az iskola és egy hulladékudvar – a törvényben meghatározott határidőkkel állami tulajdonba kerülnek. A hivatalos önkormányzati tájékoztatás szerint a Dugonics iskola és a hulladékudvar 2024. május 10-én, míg a lakóingatlanok későbbi határidőkkel váltak állami tulajdonná, és ezekkel kapcsolatban továbbra is folynak kiürítési és cserelakás-eljárások.
Két tatai középiskolában is meglehetősen rossz körülmények között tanulnak a diákok. A felújításra érkezett források ellenére sem született érdemi, átfogó megoldás a két intézmény korszerűsítésére az önkormányzat munkáját segítő bizottsági tag szerint.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
