Néhány héten belül kiírják a Diákváros pályázatát – erről számolt be közösségi oldalán Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A miniszter beszámolója szerint a pályázati kiírás előkészítése már zajlik, és újabb egyeztetéseket tartottak az egyetemekkel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, az ifjúsági szervezetekkel, valamint más szakmai partnerekkel is.
A tervek szerint legalább 12 500 férőhelyet alakítanak ki a Diákvárosban, amely három éven belül modern kollégiumokkal és hallgatóbarát szolgáltatásokkal segítené a magyar fiatalokat – fogalmazott a miniszter.
A kollégiumi férőhelyek bővítése hosszú ideje sürgető igény. Bár évről évre nő a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, a rendelkezésre álló kollégiumi helyek száma nem emelkedett. A HÖOK korábban jelezte: a kollégiumokban minden évben komoly túljelentkezés tapasztalható, a helyzet pedig folyamatosan romlik. Jelenleg nagyjából 50 ezer egyetemistának jut kollégiumi férőhely – jóval kevesebbnek, mint amennyire valójában szükség lenne.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
