Nobel-díjas tagja is van a BME új Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) megalakult a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület, amelynek tagjai között a Nobel-díjas Krausz Ferenc is helyet kapott.

  • Eduline

A kilenc neves külföldi tudósból álló testület nemrég tartotta első ülését a BME-n, melynek célja, hogy erősítse a Műegyetem nemzetközi tudományos beágyazottságát, és hozzájáruljon az intézmény tudományos kiválóságának és versenyképességének növeléséhez – közölte az egyetem.

A testület tanévenként legalább egyszer ülésezik, tagjai pedig olyan kiemelkedő, nemzetközileg elismert szakemberek, akik nem állnak a BME alkalmazásában.

A rektor három évre kéri fel a tagokat, akik tanácsaikkal támogatják a Műegyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítését, segítenek a jó gyakorlatok megismertetésében, valamint véleményezik az intézmény stratégiai dokumentumait. Emellett ajánlásokat is megfogalmazhatnak, és a rektor kérésére állást foglalhatnak fontos stratégiai kérdésekben.

A testület tagjai a következő személyek:

  • Michael A. Cusumano (MIT) – vállalkozástudomány, menedzsment
  • Leroy Gardner (Imperial College) – tartószerkezet-tervezés
  • Manfred Kaltenbacher (TU Graz) – elméleti elektrotechnika, anyagtudomány, alkalmazott mechanika
  • Krausz Ferenc (Max Planck Institut, Ludwig Maximilian University of Munich) – attofizika, lézertudomány
  • Jens Marklof (School of Mathematics University of Bristol) – matematikai fizika, számelmélet
  • Muriel Médard (MIT) – hálózati kódolás, információelmélet
  • Regis Reau (Air Liquide) – foszforkémia, szupramolekuláris kémia
  • Christian Schönenberger (University of Basel) – nanotechnológia, kvantumtechnológia
  • Frank Fitze (TU Dresden) – 5G/6G, molekuláris és kvantumkommunikáció
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.