Továbbra is a világ legjobb 200 üzleti egyeteme között van a Corvinus

Egyedüli magyar intézményként került be másodjára is a Quacquarelli Symonds rangsorába.

  • Székács Linda

Európában az 54., világviszonylatban a 151.-200. helyre sorolta a Budapesti Corvinus Egyetemet a QS szeptember 17-én publikált rangsora, amely összesen 389 nappali tagozatos (full-time) MBA-képzést minősített világszerte - közölte a Corvinus Egyetem.

A helyezésekért az egyetem szerint olyan felsőoktatási intézmények versenghetnek, amik megszerezték a három mérvadó nemzetközi akkreditáció valamelyikét (AACSB, AMBA, EFMD), vagy

  • legalább háromcsillagos QS-minősítést szerzett,
  • teljes munkaidőben, zömében jelenléti oktatással tanítanak,
  • átlagosan legalább 20 diák vesz részt a programjukban.

A minősítéshez öt fő szempontot vettek figyelembe, ezek a

  • a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségek,
  • vállalkozói aktivitás
  • a végzett hallgatók pályakövetési eredményei,
  • a képzés megtérülési (ár-érték) aránya,
  • az egyetem szakmai-tudományos vezető szerepe és a sokféleség érvényesülése.

Mindezek alapján a Corvinus egyedüli magyar intézményként szerepel idén is a rangsorban, megőrizve a tavalyi pozícióját.

A világrangsor első négy helyét egyébként amerikai egyetemek foglalják el; a Pennsylvaniai Egyetem, a Harvard, az MIT és a Stanford.

A QS Európából 102 intézményt minősített, közülük a legjobb az HEC Paris, amely globálisan az ötödik helyet szerezte meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.