Az átalakítások okozta helyhiány miatt nem tudják felvenni az óráikat a BGE hallgatói

Komoly problémákat okoz a hallgatóknak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése, amelynek következtében túlzsúfolt órákról, kevés férőhelyről és szervezési káoszról számoltak be.

Nem indult simán a szeptember a BGE hallgatói számára. Bár az egyetem vezetése sikertörténetként kommunikálja a változásokat, a hallgatók azonban egyelőre negatívan élik meg a helyzetet – számolt be a problémákról a Qubit.

Hallgatói népszavazást indított a HÖOK a lakhatásról, ösztöndíjakról és az intézményi autonómiáról

A változások elsősorban a Nemzetközi Gazdálkodás Kart (NGK) és a Marketing és Üzleti Kommunikáció Kart (MÜKK) érintik. Utóbbi hallgatóit az NGK eddig is szűkös épületébe helyezték át, így a diákok szerint sokszor egyszerűen nem férnek be az óráikra. A probléma nem csak a tantermek szűkösségéből fakad: nincs elegendő oktató sem ahhoz, hogy minden kurzust a megszokott módon megtartsanak.

Egy logisztika szakos hallgatót például arról tájékoztattak a félév első napján, hogy a férőhelyhiány miatt már több mint 570 kurzusbővítési kérelmet kaptak, ám ezek nagy részét még el sem kezdték feldolgozni. Volt, aki arról számolt be, hogy minden férőhely-bővítési kérelmét, amelyet beadott, elutasították.

Sokan olyan tárgyakat nem tudnak felvenni, amelyek kötelezők lennének, de annyira kevés helyet hirdettek meg, hogy képtelenség rájuk beférni.

„Van olyan tárgy, amit hetven embernek kellene felvennie, erre 27 férőhelyet hirdettek meg, ami addigra már betelt, mire a tárgyfelvételkor bejutottam a Neptunba”

- mondta egy kereskedelem és marketing szakos hallgató.

Az egyetem közben hivatalos közleményeiben továbbra is sikerként tálalja az átalakításokat: a Mátyásföldről a belvárosba költözést a jobb megközelíthetőséggel és alacsonyabb fenntartási költségekkel magyarázza, a karok összevonását pedig szakmai indokokkal.

Hankó Balázs: „A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli”

A tanulmányi rendszert érintő változások is sok hallgatót meglepetésként értek. A szabadon választható tárgyakat például már nem a Neptunban, hanem a CooSpace-en keresztül lehet felvenni, ráadásul az órákat tömbösítve, egy intenzív héten tartják.

A kötelezően választható tantárgyak közül pedig olyan is akadt, amelyet már a regisztrációs hétre hirdettek meg, így több hallgató is azzal szembesült szeptember 3-án, hogy másnap be kell mennie az egyetemre, különben nem tudja teljesíteni a félévben a tárgyat.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.