Ezek a legjobb európai egyetemek QS 2026-os egyetemi rangsora szerint

Megjelent a Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2026-os egyetemi rangsora. Mutatjuk, hogy szerepelnek az európai felsőoktatási intézmények.

  • Rodler Lili

Főként brit, svájci, francia és német egyetemek remekelnek a QS legfrissebb nemzetközi felsőoktatási rangsorának élén. Ráadásul idén öt egyetem a globális felsőoktatási rangsorban is bekerült a top 10-be.

Huszonkettedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listába bekerültek magyar egyetemek is, ugyan a tavalyi 11-hez képest idén már csak 10 szerepel rajta.

Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között

A csütörtökön nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.

A legjobb európai egyetem a rangsor szerint a brit Imperial College London lett, amit a nemzetközi rangsorban csak az amerikai Massachusetts Institute of Technology  (MIT) előz meg.

Ezt követi a globális rangsorban a 4. helyen szereplő Oxford, majd az idén 6. helyezett Cambridge, a 7. helyét megtartó svájci ETH Zürich és a 9. helyen szereplő, londoni székhelyű UCL.

29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája

Egy nagyobb ugrással a globális listában következőnek a 22. helyen találkozunk fej-fej mellett két európai egyetemmel. A svájci EPFL – École polytechnique fédérale de Lausanne-el, és a német Technical University of Munich-el. Ők tavaly a lista 26. és 28. helyén szerepeltek.

Nem sokkal kell tovább görgetni a globális listában, ugyanis rögtön a 28. helyen újabb európai egyetemmel találkozunk, mégpedig a párizsi székhelyű Université PSL került idén ide. Pár hellyel lejjebb csúszva a 31-en követi őt a londoni King's College, majd a 34. helyen feltűnik a skót The University of Edinburgh.

Mutatjuk, mi a 15 legjobb európai egyetem, és hogy a globális listában hányadik helyet szerezték meg:

  1. Imperial College London (2)
  2. University of Oxford (4)
  3. University of Cambridge (6)
  4. ETH Zürich (7)
  5. UCL (9)
  6. EPFL – École polytechnique fédérale de Lausanne (22)
  7. Technical University of Munich (22)
  8. Université PSL (28)
  9. King's College London (31)
  10. The University of Edinburgh (34)
  11. The University of Manchester (35)
  12. Institut Polytechnique de Paris (41)
  13. Delft University of Technology (47)
  14. University of Bristol (51)
  15. University of Amsterdam (53)
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.